Somlószőlős
A Veszprém megyei település nevét a szőlőművelésről kapta, ami évszázadok óta a lakosok fő tevékenységi köre. A közel 650 fős község területén erdők, mezők, csendes kirándulóhelyek és persze a Somló-hegy ösvényei várják a kirándulókat.
Somlószőlős hazánk legkisebb történelmi borvidékének nyugati felén található, legjellemzőbb fajtája a juhfark szőlő. Az itt lakók úgy tartják, hogy ezt a szőlőfajtát még a honfoglaló magyarok hozták magukkal a kazár birodalomból.
A nászéjszakák borának is nevezett juhfarkhoz több mítosz is kapcsolódik. Az egyik ilyen hiedelem szerint, ha az ember rendszeresen fogyasztja ezt a bort, akkor hosszú kort fog megérni.
Egy másik legenda azt állítja, hogy ha az ifjú házaspár szerelmük fizikai beteljesülése előtt iszik egy pohár juhfarkot, akkor nagyobb eséllyel születik fiú gyermekük. Állítólag ebben a Habsburg-ház tagjai olyan komolyan hittek, hogy hosszú időn keresztül előírás volt számukra e borfajta fogyasztása a szerelmi együttlét előtt.
Látnivalók
Zichy-kastély A XIX. század közepén, egy korábban itt állt udvarház helyére építtette a kastélyt a Zichy család. A több mint 150 éves, egyemeletes kastély és annak parkja leromlott állapotban van.
Szent Mihály-templom A román stílusú, római katolikus templom a XIII. században épült, a későbbi évszázadokban többször átalakították, bővítették. A templom mellett találjuk a Zichy család kriptáját.
Evangélikus templom Az evangélikus templomot II. József türelmi rendeletének kiadása után kezdték el építeni, végül 1795-ben szentelték fel - bár a községet már az 1530-as években elérte a reformáció. Az épület mellett találjuk a gyülekezeti házat.
Egyéb látnivalók: I. világháborús emlékmű, II. világháborús emlékmű, 1848-49-es emlékmű, Döbrentei Gábor mellszobra, Stetina Vince (térképész, földmérő) 1848-as szabadságharcos sírja a temetőben, Séd-forrás, Helytörténeti gyűjtemény.
Története
A községet elsőként 1211-ben említik a dokumentumok, amikor már a tihanyi apátság egyik birtoka volt. Később 1266-ban, majd 1488-ban és 1568-ban mint Nagh-zewlwns-t, és Nagy Zelels-t jegyzik az okiratok.
A település neve egészen 1898-ig Nagyszőlős volt, csak ekkor kapta a Somlószőlős nevet. Ennek oka az volt, hogy a történelmi Magyarország területén volt egy másik település, amely a Nagyszőlős nevet viselte – ez ma ukrajnai város.
Lakói valószínűleg a kezdetektől fogva szőlőműveléssel foglalkoztak, nevét is innen kaphatta.
A község a középkorban Vázsonykő várához, illetve a nagyvázsonyi uradalomhoz tartozott. A XV. század végén Kinizsi Pál, később a vázsonyi Horváth család, a XVII. századtól kezdve pedig a Zichy család tulajdonában állt a falu.
A törökök többször is megtámadták a falut, amely 1576-ban és 1596-ban is elnéptelenedett, de nem sokkal később újratelepült.
A XVII. század elején a lakosság majdnem egésze evangélikus vallású volt.
Egy 1716-ban készült összeírás a települést "oppidum"-ként, vagyis mezővárosként jegyzi. 30 évvel később ez azonban már nem igaz rá, aminek oka valószínűleg a nagy számú elvándorlás volt.
Somlószőlős fő megélhetési forrása a XIX. század elején is a szőlő volt.