Montenegró Dél-Európában, a Mediterráneum középső részén található. Északról Szerbia, délkeletről Koszovó és Albánia, nyugatról pedig Horvátország, és Bosznia-Hercegovina határolja. Az ország fővárosa Podgorica.

A montenegrói kultúrákat az évszázadok során Mediterrán, közép- és kelet-európai illetve közel-keleti hatások érték, ezek nyomai ma is könnyen megfigyelhetőek. 

Az illírek, ókori görögök és rómaiak, szlávok, törökök – mind itt hagyták saját hazájuk nyomait, hagyományaik beépültek a Montenegró mindennapjaiba – a kövekbe, a nyelve, képekbe, hangokba, a vallásba. Régészeti leletek és múzeumok őrzik nyomaikat. A régi római templomok már kétezer éve állnak ezen a földön, emellett vízvezetékek, városok, hidak is (Risan, Budva, Akruvium, Ulcinj, Doclea, Municipium S).

Talán a kultúrák és művészeti hatások évszázados összeszövődése adja Montenegró igazi szépségét, amely törzsek és nemzetek folyamatos mozgásának köszönhető. Kelet és Nyugat, pogányság és kereszténység, ortodoxia és katolicizmus, kereszténység és iszlám, bizánci és római gyökerek összefonódása, a tradíció és a modernség találkozása mind hatott a régió kultúrájának és művészetének kialakulására.

Az Adriai-tenger cikcakkos partjainál megtalálhatók álmaink strandjai, szigetecskéi, öblei. A valóság még a turista ismertetőknél is egzotikusabb. A világ legdélibb és versben legtöbbször megénekelt fjordját, a csodálatos, mediterrán Kotori-öblöt és az egész tengerpartot elkerítik és védik a karszthegységek: Rumija, Sutomoran, Orjen és Lovcen. Ezeken a festői hegyvidéki területeken és megművelt Zeta- és Bjelopavlici-völgyekben megláthatjuk Montenegró lényegét. A magas hegyek, mint Durmitor, Bjelasica, Komovi és Visitor rejtett tavai, számos legelője, erdője, keskeny hegycsúcsai, változatos állat- és növényvilága, gyorsfolyású hegyi folyói és impozáns szurdokai felejthetetlen élményt nyújtanak

Nehéz ellenállni a középkori települések és erődök bájainak: ilyenek Budva, Kotor, Risan, Perast, Herceg Novi, Bar és Ulcinj. Ezeken a helyeken találkozik és kapcsolódik össze a bizánci és római iskola, a gótika, a barokk építészet, szobrászat, festészet. Kotor városa az UNESCO világörökség része.

A montenegrói tájakra három szín jellemző: a kék, a smaragdzöld és az acélszürke, amelyek lenyűgözően kapcsolódnak és jelennek meg együtt – Montenegrót, páratlan természeti szépsége miatt ökológiai államnak nyilvánították. 

Nagylelkű és szűkmarkú, könyörtelen és méltóságteljes: Montenegró lenyűgöző természeti adottságai mindig is izgalmat és ihletett nyújtottak az idelátogatónak. Fehér és szürke mészkőpusztaság magasodik a partvonal fölé. A „sziklák tengere” csak egy része ennek a pompás mozaiknak. A középső régióban található Zetska és Bjelopavlićka termékeny síkságai, és egy madárparadicsom, a Shkodrai-tó. Továbbá ott van még a több mint 2000 méter magas hegyek csoportja. A hegycsúcsok mellett a területet erdők, tágas tisztások, negyven tó, tiszta és féktelen folyók, mély és rejtélyes kanyonok díszítik. A barlangok, melyek egy része még ma sincs teljesen feltérképezve külön kis világokat rejtenek magukban. 

Montenegróban öt nemzeti park található. Durmitor a Tara-folyó szurdokvölgyével a világörökség részét képezi. A Tara-szurdok megtalálható az UNESCO bioszféra-rezervátumai között. A Shkodrai-tó mint ritka, vizes terület a Ramsar-lista része.