A Gazdagréti téren álljunk háttal a buszállomásnak, menjünk át a zebrán, majd még a Posta és a Príma épülete előtt forduljunk jobbra. A szupermarket parkolója mellett menjünk tovább – nemsokára elérjük a Gazdagréti utat. Itt balra kanyarodva rátérünk az itt keresztülhaladó Mária útra, a zarándokutat jelző jellegzetes kék m betűt a villanyoszlopokra felfestve láthatjuk. Lefelé haladva nemsokára meglátjuk az út túloldalán a haranglábat és egy egyedi formájú templomot.

Mielőtt azonban átkelnénk a templom előtti zebrán, nézzünk fel a házsor utolsó lépcsőházára, a Csíkihegyek utca 1. számú épület első emeletére. 1987 és 1999 között ez volt a fő forgatási helyszíne az 1990-es évek legismertebb és legkedveltebb magyar sorozatának, a Szomszédoknak. A háztömb teljes első emeletét megvette a stáb, az itt található négy lakásban forgatták a sorozat nagy részét. A több mint 10 évig tartó telenovella tette széles körben ismertté és népszerűvé a gazdagréti lakótelepet.

Egy apró érdekesség az utca nevével kapcsolatban: három helyesírással is előfordul az utcanévtáblákon és a térképeken. A Csíkihegyek, Csiki-hegyek és Csíki-hegyek utca megnevezés egyaránt hivatalosnak számít; az egyik utcasarkon például egymás alatt kétféle felirat látható.

Bár első ránézésre betondzsungelnek tűnik a lakótelep, mégis nagy számban élnek itt érdekes és jópofa állatok, növények, gombák és zuzmók. A Tűzkő utcában kihelyezett odúkban minden évben új fészekaljakat nevelnek fel a széncinegék, télen pedig rájárnak az etetőre. Eső után nagy éti csigák jönnek elő, a fák kérgén pedig zuzmók nőnek. Ez utóbbiak jelenléte arra utal, hogy a környék levegője nem szennyezett kén-dioxiddal.

Ha a Balaton vagy Bécs felől érkezik valaki autón az M1-M7-es autópályák közös szakaszán, jellegzetes alakja miatt könnyen feltűnik a Szent Angyalok-templom és az alatta-körülötte elterülő zöld domboldal. A gazdagréti templom alapító-szervező lelkészéről, a néhai László atyáról (Lipp László) lett ismert a plébánia – az atya gyakran szerepelt a médiában, saját műsora is volt egy időben, blogot írt, repülőgépével légi esketéseket és temetéseket szervezett, és természetesen többször szerepelt a Szomszédokban is.

Szent Angyalok-templom (Gazdagréti templom) A XI. kerületben található Szent Angyalok-templomot a gazdagréti katolikus hívők kezdeményezésére kezdték megépíteni az 1990-es években. 2013-ban kezdték el az addig befejezetlen templom újjáépítését, 2016-ban már Marko Rupnik atya és művész mozaikjai is helyet kaptak a templom falain.

Miután elhagytuk a templomot, a sarkon lévő jelzés eligazítása szerint jobbra fordulunk az Angyalka utcán, és lefelé folytatjuk utunkat. Egy érdekes történetű területre érkezünk. Itt, Hosszúréten egykor hétvégi telkek, gyümölcsösök voltak. A lakótelep építése idején kisajátították a kerteket, mert a tervek szerint ide is házak épültek volna. Végül nem építették be a déli-délnyugati fekvésű domboldalt, így az őshonos élővilág kezdett visszaszivárogni a megmaradt gyümölcsfák közé: többek között fácánok, közönséges gyújtoványfüvek, pukkanó dudafürtök telepedtek meg itt. Annak ellenére, hogy a kertművelést az 1980-as évek elején felhagyták, a cseresznye-, dió-, mandula- és szilvafák még ma is bő termést adnak; a minden évben lekaszált szívós szőlőtőkék pedig mindig újra kihajtanak.

A Csillagrét játszótér mellett átkelünk a kis hídon, majd letérve a jelzett útvonalról a Hosszúréti utcán gyalogolunk tovább jobb kéz felé. A Határ-árok (Keserű-ér) mellett haladunk: az egykori patakot betonvályúba terelték, hogy a zivatarok utáni hirtelen áradásokat könnyebben levezesse. Jól megfigyelhetjük a víz és a növényzet küzdelmét a lassan elöregedő betonmederrel.

A baloldalt lévő, északkeleti fekvésű lejtő – amely Madárhegyként szerepel a térképeken - a '80-as években még szántóföld volt, a Sasad TSZ traktorjai szántottak itt. Ma innen mintegy kilométernyire húzódik a főváros határvonala, bár Budapest és Budaörs terjeszkedése és beépítettsége miatt ez a választóvonal alig észrevehető.

Felkapaszkodunk a Hosszúréti utcán, majd a Nagyida utca - Törökbálinti út útvonalon érjük el az Ördögorom úton futó piros környíl jelzést. Itt balra fordulunk, és alig 400 méter múlva a Rupp-hegy sűrű erdejében találjuk magunkat. Itt egy kis tanösvény segíti a tájékozódást és az ismeretszerzést, első információs táblája az ösvény kezdeténél áll. A hegy a beépített telkek között menedéket nyújt a környék értékes élővilágának, jelentőségét már évtizedekkel ezelőtt felismerték hazánk neves botanikusai és zoológusai. Déli, Budaörs felé néző lejtőin molyhos tölgyes karsztbokorerdő társulás található, míg a dombtetőn dolomitsziklagyep. Március közepén gyönyörű leánykökörcsineket lehet látni itt. A középső, hegyháton lévő réten áprilisban fantasztikus virágerdő látható. Az apró nősziromnak három színváltozata is előfordul a gyepen: a fehér, a sárga és az ibolyaszínű.

Az ösvényt elérve 20 méter után balra fordulunk, innen egy meredekebb, de látványos út vezet a gerincen. A domb tetejéről szép panoráma nyílik Budapestre és Budaörsre. A legmagasabb pontot egy kis fém oszlop jelöli – egy 1872-ben létesített háromszögelési pont. Négy oldalán a Gellért-hegyi felsőrendű háromszögelési ponttól ölben mért távolságok, valamint a Dunától és az Adriától mért magasságok láthatók lábban megadva.

Rupp-hegy A Budaörstől Dél-Budáig húzódó Csíki-hegyek vonulatának legkeletebbi tagja a Rupp-hegy. A lakott területek által övezett, többi budai hegytől elszigetelten álló hegyre egy öt állomásos tanösvényen juthatunk fel. A természetvédelmi területnek csodálatos panorámája, gazdag növény- és állatvilága van.

A Rupp-hegyre keletről érkeztünk, most északnyugati irányban hagyjuk el, folytatva utunkat a piros környíl jelzésen. Az aszfaltozott utcára kiérve elhagyjuk a piros környíl jelzést, és jobbra fordulva az Ördögorom lejtőre jutunk ki. Az Irhás-árokhoz elérve egy kicsit felfelé megyünk, majd jobbra egy lépcsőn a Lidérc utcába jutunk. Az első sarkon balra fordulunk, az erőteljesen emelkedő Magasúti lejtőre, innen indulnak az Ördög-orom erdei ösvényei.

Az Ördög-orom különleges geológiai értékeiről híres. Területén az 1930-as évekig köszörűkőbánya működött, a kőfejtés során felszínre került ásványokban gazdag tűzköves dolomit és tűzköves breccsa rétegek a Budai-hegységben egyedülállók. A bánya felhagyása óta a természet visszahódította a bányaudvarokat, gazdag élővilág alakult ki bennük. A '80-as években hangulatos tanösvényt hoztak létre a dimbes-dombos erdőben, kanyargós lépcsőivel, mély bevágásban vezető ösvényeivel igazi útvesztő.

Ördög-orom 1982-ben az Ördög-ormot gazdag növényvilágával együtt védetté nyilvánították. A zöld háromszöggel jelölt túraútvonal egészen az orom legmagasabb pontjáig, az Ördög-szószék nevű szikláig vezet, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a környező hegyekre. A túraútvonal 2016-ban új tanösvénnyel bővült.

Az erdő határát elérve egyenes ösvényen folytatjuk utunkat, majd a második lehetőségnél jobbra fordulunk. Egy lépcsőn keresztül hangulatos tűzrakóhelyhez jutunk egy fenyőfa tövében, innen már látszanak az Ördög-orom sziklafalai. Innen egy S alakban kanyargó lépcsőn vezet le az út a következő bányaudvarba. Itt már jól látszanak az egykori kőfejtés nyomai, amit fokozatosan benőtt a természetes növényzet. Elhaladunk egy másik tűzrakóhely mellett, majd pár méter után egy lépcsőn felkapaszkodunk az Ördög-orom gerincére, ahol jobbra megyünk tovább. Az út itt már sziklásabb, helyenként meredek szakaszokkal. Hamarosan megpillantjuk a panorámagerinc vaskos korlátját, ahonnan páratlan kilátás nyílik a mélyben húzódó Farkas-völgyre, mögötte a villákkal tarkított Széchenyi-hegy oldalára, tetején a 175 méter magas TV-toronnyal. Kicsit lejjebb ereszkedve az Ördög-szószékhez érünk, a fehér dolomitsziklákról letekintve a völgy mélyén az Edvi Illés út kanyarog. Az út itt meredekbe vált, a sziklás lejtőbe helyenként falépcsőket véstek. A hegy lábához közeledve egyre nagyobb méretű köveken ereszkedünk, míg elérjük az Edvi Illés utat. A védett területet elhagyva leérünk a Törökbálinti útra, ezen jobbra fordulva, kertvárosi övezetben megyünk vissza az Irhás-árok bejáratáig.

Ezzel el is értünk túránk utolsó látnivalójához, a Törökbálinti út és a Gazdagréti út sarkán álló Szentháromság barokk fogadalmi szoborig.

Szentháromság-szobor A gazdagréti Szentháromság-szobrot a hagyomány szerint egy sváb szőlősgazda emeltette, azon a helyen, ahol megmenekült az árvíz elől. A barokk fogadalmi szobron a mozgalmasság, pátosz tükröződik, a díszítő elemek rendkívül részletgazdagok. Újbuda Német Kisebbségi Önkormányzata 1997-ben felújíttatta.

Innen már látszanak a panelházak, a Gazdagréti úton néhány perc sétával érünk vissza a Gazdagréti téri buszvégállomásra a Szent Pio atya téren keresztül. A korábban névtelen park 2015 szeptemberében kapta nevét a 2002-ben szentté avatott olasz kapucinus szerzetesről.