funiQ logo

Becske

Ma főként buddhista sztúpájáról ismert, pedig nem is olyan régen még kőfejtőjéről és szénbányászati helyeiről volt nevezetes a Cserhát hegységben, a Galga-patak völgyében a Szanda-hegy lábánál található, közel 500 fős község. 

A kis településen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

Becskén él Siska Gyula festőművész, aki művein megörökíti a környékbeli táj szépségét és a falusi élet mindennapjait. 

faragott kapu szobrokkal

Túraajánlatok

Látnivalók

Megvilágosodás-sztúpa Magyarország hetedik sztúpája a becskei Csiga-hegyen álló, kilenc méter magas Megvilágosodás sztúpa. Egy buddhista vallási építményhez érkezve háromszor szokás körbejárni azt az óramutató járása szerinti irányba, miközben pozitív gondolatokat, jókívánságokat fogalmazunk meg magunkban.

Megvilágosodás sztúpa

Szeplőtelen fogantatás-templom A klasszicista stílusú templom 1800-ban épült, középkori elődje pedig 1593-ig állt ezen a helyen. A templomban található harangot 1532-ben öntötték, a korábbi templom számára. Bejárati ajtaját egy helyi asztalos, Kerék Ferenc faragásai díszítik.

Balás-kúria Az 1820-as években épült az eredetileg klasszicista, az évek során történt átalakítások után eklektikus stílusú kúria. Az épület egyik oldalán hatpilléres, nyitott veranda, másik oldalán nyolcoszlopos tornác áll. A telken két gazdasági épület is található, amelyek ma vendégházként funkcionálnak.

Kőhíd A Galgába ömlik a község területén eredő Becskei-patak, amely fölé a XVIII. században építettek egy terméskőből készült hidat: ez ma is a város egyik különleges látnivalója.

kőhíd

Egyéb látnivalók: Hősök emlékműve, kettős kereszt.

Története

Noha a község környéke nem igen alkalmas földművelésre, mégis nagyon régóta, már 2000 éve lakják a vidéket. Az itt talált rézkori leletek a Nemzeti Múzeumban tekinthetőek meg.

A községet 1272-ben említik a feljegyzések, neve valószínűleg a Benedek személynév régi magyar nyelvű alakjából származik. Ezt a feltételezést alátámasztja, hogy a középkorban egy Benedek-rendi apátság állt a település közelében.

A török hódoltságot megelőzően több birtokosa is volt Becskének, köztük Széchenyi Benedek, a Széchenyi-család egyik őse, a Bosnyák-család, később a Lónyay-család.

Becske középkori történetéről nem sok feljegyzés maradt fenn, így csak a környező települések történetéből lehet következtetni az itt történt eseményekre. Azt tudjuk, hogy a törökök feldúlták az egész térséget, 1546-ban elfoglalták Szandavárat, és 1552-re már Szécsényig jutottak. Az 1562-63-as török feljegyzések szerint ekkor Becske 7 adóköteles házzal tartozott a hódoltsághoz.

látkép

A török megszállást követően az akkori birtokosok Trencsény és Árva vármegyék területéről költöztettek be szlovák jobbágyokat. Ennek következtében 1770-ben már 17 kisebb-nagyobb földesura volt Becskének, 1840-re pedig 51, többnyire „hétszilvafás”, azaz a kisnemeseknek is a legalsóbb kategóriájába sorolt, egyetlen birtokkal rendelkező nemes volt a községben.

Az 1920-as években kő- és szénbányászással foglalkoztak a helyiek.