funiQ logo

Fábiánsebestyén

Fábiánsebestyén a Tiszától keletre, Békés megye határához közel található. A 2200 lakosú település két fő látványossága a Cserna-féle szélmalom, a másik pedig a középkori pusztatemplom rom.

Túraajánlatok

Látnivalók

Cserna-féle szélmalom

A falutól 3 kilométerre taláható az egyik legérdekesebb látnivaló, a Cserna-féle szélmalom. A más néven Horváth János-féle szélmalomként is ismert építmény a település egykori két szélmalmából az egyetlen, amelyik ma is fennmaradt. A szépen felújított népi műemlék kulcsát bárki szabadon elkérheti a Mentési Közontból (Köztársaság utca 8.). Remek kirándulóhelyként is szolgál, mellette szalonnasütőhely is rendelkezésre áll.

Cserna-szélmalom
Cserna-szélmalom Fotó: funiQ

Pusztatemplom rom

A falu XV. századi temploma 1596-ban a török had pusztításának áldozata lett. Mindössze egy faldarab maradt az utókorra, amely a mai településtől 3 kilométerre északnyugatra található. A kis dombon álló templomot Maróthy János macsói bán építtette Szent Sebestyén és Szent Fábián védőszentek emlékére. Ásatások során sikerült felszínre hozni a templom alapját és a mellé épült kriptát.

Pusztatemplom
Pusztatemplom Fotó: funiQ

Szent Erzsébet-templom

A község római katolikus temploma 1931-ben épült neoromán stílusban.

Szent Erzsébet-templom
Szent Erzsébet-templom Fotó: funiQ

Köztéri szobrok

Az általános iskola előtt kapott helyet a Cseh Lajos fából faragott munkáit felsorakoztató szoborpark. Láthatjuk még Tóth Valéria Anya gyermekével című alkotását az egészségház előtt, Samu Katalin Két medvebocs szobrát a parkban, Arany János szobrát pedig a Művelődési Ház előtt. A II. világháborús emlékmű Návay Sándor alkotása és a község parkjában található.

szobor az orvosi rendelő előtt
Szobor az orvosi rendelő előtt Fotó: funiQ

Egyéb látnivalók: református templom, fogathajtó pálya

Története

 Első lakói kunok voltak, de a települést a törökök elpusztították. IV. Bélának köszönhető a falu újjáépítése és kunokkal való betelepítése. A település megőrizte kunszállás jellegét, lakóinak nyelve és kultúrája is eltért a magyarokétól.

Maróthy János 1435-ben a környék védelmére vízivárat építtetett, majd Szent Fábián és Szent Sebestyén tiszteletére templomot alapított.

Uradalmi birtokként a Maróthyak után a Hunyadi-család tagjai örökölték a települést, majd Corvin János után számos más család is váltotta egymást a tulajdonosok között. A gyakori birtokosváltás miatt a falu folyamatosan hanyatlott, majd a török és tatár fosztogatások következményeként sokan elmenekültek, a falu pedig szinte teljesen pusztává változott. A törökök kivonulásakor égett le a templom is, amelynek ma is láthatók romjai.

pusztatemplom rom 1896-ban (Farkas Sándor fényképe)
Pusztatemplom rom 1896-ban (Farkas Sándor fényképe)

Először tanyarendszerű pusztaközségként települt be újra, majd 1872-től már nagyközséggé alakult Fábiánsebestyén. 1941 és 1943 között az Országos Nép­es Családvédelmi Alap (ONCSA) keretében „mintaközségként' építették át a falut 200 új családi házzal, intézményekkel, díszfákkal.