funiQ logo

Szentendre

A kisváros a Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, hegy- és síkvidék találkozásánál terül el. Gyönyörű természeti környezete nem csak a turistákat nyűgözi le, de számos festőt és írót is megihletett.

szentendrei tornyok a Bükkös-patak felől
Szentendrei tornyok a Bükkös-patak felől Fotó: funiQ

Sajátos, mediterrán hangulata annak köszönhető, hogy miután a középkori Szentendrét elpusztították a törökök, a betelepülő szerbek építettek fel egy szűk utcás középkori utcaszerkezetre egy barokk belvárost, amelyet mindmáig sikerült megőrizni.

A hangulatos belváros mellett egy másik világba csöppenhetünk, ha ellátogatunk a szentendrei skanzenbe, ahol a Kárpát-medence tájegységeinek népi építészetét nézhetjük meg. Ha mindez nem lenne elég - és remélhetőleg, nem az - Szentendre szinte kifogyhatatlan tárházzal rendelkezik látnivalókból. Közben lépten-nyomon vendéglőket találhatunk, így semmiképp sem maradunk éhen városi sétáink során.

panoráma
Panoráma Fotó: funiQ
  • híd a Bükkös-patak felett
    Híd a Bükkös-patak felett Fotó: funiQ
  • Szentendrei-Duna
    Szentendrei-Duna Fotó: funiQ
  • Blagovesztenszka szerb ortodox templom
    Blagovesztenszka szerb ortodox templom Fotó: funiQ
  • Fő tér a Pestis kereszttel és a Blagovesztenszka-templommal
    Fő tér a Pestis kereszttel és a Blagovesztenszka-templommal Fotó: funiQ
  • Blagovesztenszka-templom egy sikátorból
    Blagovesztenszka-templom egy sikátorból Fotó: funiQ
  • Dumtsa Jenő utca
    Dumtsa Jenő utca Fotó: funiQ
  • Dumtsa Jenő utca
    Dumtsa Jenő utca Fotó: funiQ
  • Dunakorzó
    Dunakorzó Fotó: funiQ
  • Köszöntő-szobor
    Köszöntő-szobor Fotó: funiQ
  • Dunakorzó
    Dunakorzó Fotó: funiQ
  • Dunakorzó
    Dunakorzó Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Látnivalók

SkanzenA szentendrei skanzen a XVIII. század közepétől a XX. század első feléig mutatja be 9 tájegység örökségét, méghozzá autentikus módon, több mint 400 eredeti építmény, és ennél is több tárgy eredeti helyükről való áttelepítésével. A falurészletek között a hangulatos Skanzen Vonattal is közlekedhetünk.

Szentendrei MűvésztelepA nagybányai művésztelep hatására 1926-ban 8 festő beköltözött a város szélén lévő házba, hogy a szentendrei környezet által megihletődve alkosson. Példájukat az évtizedek során több híres festőgeneráció is követte. A telep területe ma is őrzi ihlető hangulatát, 2008-ban pedig új galériát is kapott.

Szentendrei Régi Művésztelep és Galéria

Belgrád székesegyházSzentendrén szinte egyedülálló módon már a XVIII. században szabadon gyakorolhatták vallásukat a szerb ortodoxok. Mai templomuk 1758 és 1764 között épült fel. Tornya 48 méteres magasságával a szentendrei tornyok közül a legmagasabb. Belsejében az ikonosztáziont rokokó faragványok ékesítik.

Belgrád székesegyház bejárata

Blagovesztenszka-templomA barokk-rokokó épületet 1752-ben építették, mára Szentendre egyik jelképévé vált. Belsejét rokokó oszlopok, vörös márvány oltár díszíti. A gazdagon aranyozott ikonosztáziont Zsivkovics Mihály készítette az 1790-es években.

Pestis kereszt és Blagovesztenszka-templom a Fő téren

Pozsarevacska-templomA barokk ortodox templom 23 méter magas tornyával Szentendre déli kapujánál, a Bükkös patak partján áll. Puritán ikonosztázionja a város legrégebbi ikonfala, a szájhagyomány úgy tartja, hogy még a bevándorló szerbek hozták magukkal legkésőbb a XVII. században.

Pozsarevacska-templom

Preobrazsenszka-templomA szerb ortodox templom 1741 és 1746 között épült, tornya későbbi, 1852-es bővítés eredménye. Belsejét rokokó féloszlopok, gazdagon faragott Mária-trón ékesíti. Ikonosztázionja rendkívül díszes, aranyozott és zöldre festett.

Keresztelő Szent János-templomA vártemplom Szentendre legrégibb épülete, alapjait 1241 és 1283 között helyezték le. Később gótikus stílusban építették újra, majd barokk bővítést kapott. Külsején gót támpilléreket láthatunk, az egyik fölött egy igazi ritkaság, egy 1300-as években faragott napóra látható.

Keresztelő Szent János-templom (Vártemplom)

Péter-Pál-templom1791-ben épült a görögkeleti szerb felekezetnek. 528 négyzetméteres területével és 32 méter magas tornyával Szentendre legnagyobb temploma. Az 1940-es évek óta tartozik a katolikusokhoz, akik belsejét saját hitük szerint alakították át.

Péter-Pál-templom belülről

Szent András-templomA Szentendréhez tartozó Izbégen található barokk templom eredetileg a szerb ortodox felekezet számára épült 1738-ban, de 1948 óta a katolikusok használják. Padjai a lerombolt, budapesti Regnum Marianum templomból származnak.

Református templomA templomot eredetileg a szerb ortodox közösség építette 1746-ban. miután 1900-ban megszűnt a felekezet, a templom a reformátusokhoz került, akik saját hitük szerint rendezték be újra.

Ámos Imre – Anna Margit EmlékmúzeumA barokk épületben található múzeum a XX. század két jelentős festői életművét mutatja be.

Barcsay GyűjteményAz egykori polgárházban Barcsay Jenő, a hazai konstruktivizmus jelentős alakjának műveit tekinthetjük meg. Az alkotásokat még maga Barcsay válogatta ki, hogy azok megfelelően mutassák be életművét.

Barcsay Gyűjtemény

Népművészetek HázaA város egyik legrégibb falusias hangulatú épületét a harangozó házának is nevezik, mert egykor itt lakott a mindenkori harangozó. Eredetileg iskolának épült 1779-ben, ma babakiállításnak ad helyet.

Városi Tömegközlekedési MúzeumA kiállítás során megismerkedhetünk a nagyvárosok közlekedéstörténetével, és megnézhetünk 60 felújított járművet, amikre akár fel is szállhatunk.

Története

A város már a római korban is fontos települése volt a régiónak, mivel itt húzódott a Római Birodalom keleti határát védő erődrendszer, a limes. Szentendrén az Ulcisia Castrát, azaz Farkasvár elnevezésű erődöt építették fel. Az erődítményben még császárok is megfordultak, körülötte pedig egy polgári település alakult ki. A város nem csak védelmi szempontból volt jelentős a rómaiaknak, határában a tehetősebb polgárok villákat építettek, hogy a gyönyörű természeti körülmények között gazdálkodhassanak. A rómaiak jelenléte nemcsak Szentendre első fénykorát jelentette, hanem utaikkal és épületeikkel meghatározó volt a város mai szerkezetére nézve is. Egészen az V. századig tartózkodtak is, amikor a keletről betörő népek miatt feladták itteni őrhelyeiket. A régészek azóta számtalan, ebből a korból származó sírt és a Skanzen területén egy villa falait is feltárták.

Szentendrét a magyarok rögtön a honfoglalás után birtokba vették, az itt található római őrhelyeket Kurszán fejedelem és népe foglalta el. A település első írásos említése 1009-ből származik, amikor István király a veszprémi püspökségnek adományozta. Szentendre ekkor a jelenlegi belváros helyén terült el, volt saját temploma és egy királyi udvarháza. Nevét a templom védőszentjéről, Szent Andrásról kapta (latinosan Sanctus Andreas), ennek későbbi alakváltozata az Endre.

A XIII. században Szentendre már főesperesi székhely és egyházi központ. Már csak azért is jelentős volt akkoriban, mert királyi fővárosok között feküdt.

Buda 1541-es elfoglalása után a törökök csaknem teljesen lerombolták. A középkori Szentendre szinte teljesen eltűnt, egyetlen ma is látható épülete a vártemplom, amely emiatt a város szimbólumává vált.

régi szentendrei képeslap

A XV. században a törökök elől több balkáni nép, bolgárok, dalmátok, szerbek menekültek Magyarországra, egy részük Szentendrén telepedett le. 1690-ben egy újabb, hatalmas menekültcsoport érkezett a városba, és szembesült a lerombolt Szentendre látványával. A szerbek ekkor több fatemplomot építettek, és ezek körül telepedtek le külön csoportokban. A XVIII. században ezeknek a korai templomoknak a helyén épültek a ma is látható barokk kőtemplomok. Elkezdett kialakulni Szentendre mai városképe. Mivel a helyi szerb ortodox felekezet számos kiváltságot kapott a császári udvartól - többek között szabad vallásgyakorlást - így a XVIII. században Szentendre virágzó várossá fejlődött. Gazdasági fellendülésüket a helyi szőlőföldeknek, az iparnak és a kereskedelemnek köszönhették.

A XIX. században természeti katasztrófák állították meg Szentendrét a fejlődés útján. Több árvíz is pusztított a városban, és a gazdaságilag fontos szőlőtermelést pedig egy filoxérajárvány tette tönkre. Iparilag is elmaradt a város, nem tudta tartani az iramot a rohamosan fejlődő országgal. A hanyatlás megállítása Dumtsa Jenő polgármester nevéhez fűződik, aki új szántóföldeket létesített mocsarak lecsapolásával és az elpusztult szőlőtőkék helyére gyümölcsfákat telepített. Fontos lépcső volt a fejlődésben a városi vonat- és gőzhajóforgalom elindulása. A forradalom után a lakosság összetétele is átalakult, mivel sok szerb vándorolt vissza Szerbiába, ezzel párhuzamosan pedig szlovákok és németek települtek be Szentendrére. A század végére a városnak már helyi sajtója is van.

régi szentendrei képeslap

Az I. világháborút követően Szentendrén kialakult az iskolarendszer, több helyi felekezet is működtetett intézményt a városban. Ez időben alapították meg a szentendrei festőiskolát, amelynek köszönhetően még jobban fellendült az itteni kulturális élet. A II. világháborút követő időszakban itt élt és alkotott Hamvas Béla és Németh László, de járt itt Kassák Lajos és Vas István is.

Szentendre az 1960-as években hivatalosan is a megye kulturális központja lett, ekkor kezdődött meg a Skanzen építése is. Sorra nyíltak a galériák és múzeumok, felújították a műemlék házakat. Ennek hatására egyre több turista érkezett a városba.