funiQ logo

Szent István vértanú-templom, Sarród

Sarród központjában áll ez az egyhajós, középtornyos klasszicista homlokzatú barokk templom. Az épület torony nélküli elődjéről az 1714-es jegyzőkönyvek tesznek említést először, majd 1752-ben teljesen átépítették, mai alakját pedig az 1846. évi átalakítással nyerte el. A templomot ekkor hosszabbították meg, előcsarnokot építettek a főhomlokzat elé és tornyot emeltek hozzá.

utcakép, háttérben a Szent István vértanú-templommal
A Szent István vértanú-templom a főutca végén Fotó: funiQ

A templom a felszerelését a győri karmelitáktól kapta 1873-ban. A főoltárképen Szent István vértanúságát örökítették meg. A klasszicista faragásokkal díszített orgonát König Fülöp készítette 1752-ben, Sopronban. A szószék a XIX. századból származik, de az eredeti, valószínűleg a szószékhez hasonlóan díszes oltárt eltávolították. A jelenlegi oltárt a falut támogató német hívek adományozták.

A templom régi harangjait az I. világháború idején rekvirálták, a legenda szerint ekkor olvasztották be a Fertőszéplaktól kapott műemlékharangot, amit egy bika ásott ki a Fertő iszapjából. Más források nem tesznek említést erről, ezek szerint ma a toronyban három harangot találunk: 1771-ben a soproni Pfistermeister József öntött harangja mellé helyezték el a másodikat, amely Seltenhofer Frigyes soproni műhelyében készült. A harmadikat 1854-ben öntötték Győrött.

A 2000-es években adakozásból újították fel a templomot, ekkor restaurálták az oltár mögötti, XIX. századból származó domborművet, amely a stációkat és kálváriát ábrázolja.

Az épület közelében egy 1740-ben emelte Pestis-szobor áll. A korinthoszi oszlopon Mária látható, az oszlop lábánál Szent Rozália, Szent Sebestyén és Szent Rókus alakját örökítették meg.

A Fő utcán még egy jelentős szobor található, a Piéta. Talapzatán a Dallos-család címerét láthatjuk, maga a műalkotás egy vaskos kereszt, lábánál Mária, Krisztus holttestével. A szobor a XVIII. század második feléből való.