funiQ logo

János-hegyi Erzsébet-kilátó

Az egész város a szemünk elé tárul Budapest legmagasabb pontjáról, a János-hegy csúcsán álló Erzsébet-kilátóból. Ha nem éppen egy budai kirándulás során járunk errefelé, akkor is gyorsan ideérhetünk akár Libegővel Zugliget felől vagy a közeli Normafától egy kellemes sétával.

Erzsébet-kilátó

A Klunzinger Pál és Schulek Frigyes tervezte kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, nevét az 1882-ben többször is a János-hegyen járt Erzsébet királynéról kapta. A látogatásokról emlékkő is tanúskodik a hegyen, ami az eltűnt eredeti XIX. századvégi darab pontos rekonstrukciója. Az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye volt. A tervezésnél arra is figyeltek, hogy a kör alapú kilátó tengelye egybeessen a hegy képzeletbeli tengelyével, ennek is köszönhető a kilátó harmonikus megjelenése.

az újraállított Erzsébet királyné emlékkő
Az újraállított Erzsébet királyné emlékkő Fotó: funiQ

A teraszos elrendezésű, 23,5 méter magas kilátótorony építészeti stílusa neoromán, de gótikus elemek is találhatóak rajta. Összesen hat, felfelé haladva egyre kisebb átmérőjű szintje van. Az alsó két szintje zárt (ebből a legalsó szint műszaki berendezéseknek és a kilátó üzemeltetéséhez szükséges helyiségeknek ad helyt, ezért nem látogatható), a következő három szinten egy-egy körterasz található, legfelső szintje felülről teljesen nyitott. Az első terasz 8,2 méter, a második 16,14 méter, a harmadik 22,35 méter magasan van a talajszinttől. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, a tetején nagyjából ennek a fele. A földszintről a kilátóteraszokig két spirális lépcső halad: az egyik a felfelé, a másik a lefelé haladó kirándulók számára.

az Erzsébet-kilátó legfelső terasza
Az Erzsébet-kilátó legfelső terasza Fotó: funiQ

A földszinti kerengőben a bejárati ajtóval szemben emléktáblát láthatunk, amelyen részletesen leírják, ki mindenki járult hozzá a kilátó létrejöttéhez. Sajnos ma már nem látható, de itt állt Stróbl Alajos carrarai márványból készült Erzsébet-mellszobra. A szobor mögött Róth Miksa készítette üvegmozaik díszelgett. A zárt körfolyosón ma a János-hegy és az Erzsébet-kilátó történetét bemutató tárlat tekinthető meg.

A kilátó csúcsáról tiszta időben 75–80 kilométerre is elláthatunk, a legenda szerint ideális körülmények között a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.

Nyitvatartás:

Minden nap reggel 8 órától este 20 óráig.

szerelemlakatok és panoráma az az Erzsébet-kilátóban
Szerelemlakatok és panoráma az az Erzsébet-kilátóban Fotó: funiQ
  • kilátás Budapestre az Erzsébet-kilátóból
    Kilátás Budapestre az Erzsébet-kilátóból Fotó: funiQ
  • az Erzsébet-kilátóhoz vezető út, a szélén rekortán a futóknak
    Az Erzsébet-kilátóhoz vezető út, a szélén rekortán a futóknak Fotó: funiQ
  • az Erzsébet-kilátó a keleti oldalról
    Az Erzsébet-kilátó a keleti oldalról Fotó: funiQ
  • padok az Erzsébet-kilátó keleti oldalán
    Padok az Erzsébet-kilátó keleti oldalán Fotó: funiQ
  • ajtó a csigalépcsőkhöz
    Ajtó a csigalépcsőkhöz Fotó: funiQ
  • Erzsébet-kilátó
    Erzsébet-kilátó Fotó: funiQ
  • az Erzsébet-kilátó a Libegő felső állomásától nézve
    Az Erzsébet-kilátó a Libegő felső állomásától nézve Fotó: funiQ
  • János-hegyi Erzsébet-kilátó kivilágítva
    János-hegyi Erzsébet-kilátó kivilágítva Fotó: funiQ
  • az emeleti kerengő az Erzsébet-kilátóban
    Az emeleti kerengő az Erzsébet-kilátóban Fotó: funiQ
  • pihenőfülkék az Erzsébet-kilátó csigalépcsői mentén
    Pihenőfülkék az Erzsébet-kilátó csigalépcsői mentén Fotó: funiQ
  • csigalépcső az Erzsébet-kilátóban
    Csigalépcső az Erzsébet-kilátóban Fotó: funiQ
  • az Erzsébet-kilátó egy díszes részlete
    Az Erzsébet-kilátó egy díszes részlete Fotó: funiQ
  • szűk csigalépcső-lejárat az Erzsébet-kilátóban
    Szűk csigalépcső-lejárat az Erzsébet-kilátóban Fotó: funiQ
  • az Erzsébet-kilátó ablakai
    Az Erzsébet-kilátó ablakai Fotó: funiQ
  • rejtélyes béka-szobor a csigalépcső alatt
    Rejtélyes béka-szobor a csigalépcső alatt Fotó: funiQ
  • denevérszobor a felső csigalépcső alatt
    Denevérszobor a felső csigalépcső alatt Fotó: funiQ
  • az Erzsébet-kilátó előtti tér
    Az Erzsébet-kilátó előtti tér Fotó: funiQ
  • kilátás a János-hegy keleti oldalára
    Kilátás a János-hegy keleti oldalára Fotó: funiQ
  • a 2016-ban felújított irányjelző táblák egyike
    A 2016-ban felújított irányjelző táblák egyike Fotó: funiQ

Története

A János-hegy csúcsán az építkezés beindulásáig egy alacsony, fából készült emelvény állt. Ennek lecserélését egy állandó, legalább kő alapú kilátóra 1885-től többen, többször felvetették. Pénzhiány miatt ezek a kezdeményezések sorra lekerültek a napirendről. Végül a megvalósítást is megérő javaslat egy teljesen kőből készült kilátóról 1896-ban érkezett a Magyar Turista Egyesülettől, amire a Fővárosi Közgyűlés végül 1898-ban, a Sissi elleni merénylet évében rábólintott. 1900-ban Klunzinger Pál a tervet is elkészítette. A szükséges pénzmennyiség azonban továbbra is hiányzott.

Glück Frigyesnek, az Astoriánál lévő Pannonia szálloda tulajdonosának köszönhetjük, hogy a szükséges összeg végül összegyűlt. Ő jött rá arra, hogy hiába van nyugati szintű szállodája és étterme Budapesten, ha a várost az elmaradott világ kezdetének tekintik külföldön és nincsenek vonzó turisztikai attrakciók. 1902-ben egy nemzetközi szállodás kongresszus keretében vitt föl a János-hegyre külföldi és hazai szállodásokat, hogy megmutassa a már akkor páratlan kilátást, ami svábhegyi lakosként különösen közel állt a szívéhez. A rendezvény nyereségét, 10 ezer koronát a Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata - amelynek olyan, máig ismert nevű tagjai voltak, mint Gundel János és Gerbaud Emil - az új kilátó építésére ajánlották fel. Olyan is volt, hogy egy neve elhallgatását kérő svájci szállodatulajdonos látva a lenyűgöző panorámát, rögtön 1000 koronát ajánlott fel az Erzsébet királyné emlékére építendő kilátó céljára.

a bejárattal szemközti tábla az Erzsébet-kilátóban
A bejárattal szemközti tábla az Erzsébet-kilátóban Fotó: funiQ

1904-re gyűlt össze az a 100 ezer korona a gyűjtésből és a főváros pénzéből, amivel belekezdhettek a vállalkozásba. Ekkor kérték fel Schulek Frigyest, a Halászbástya tervezőjét, hogy módosítsa Klunzinger Pál terveit. Az eredeti elképzelés szerinti csúcsos tető helyett Schulek plusz két emeletet tervezett, és ekkor kapta az épület jellegzetes neoromán stílusjegyeit is, ami így nem véletlenül hasonlít tervezője legismertebb művére, a Halászbástyára.

A faemelvény bontása után 1908. június 12-én indult be a tényleges kivitelezés. A szállítás komoly problémákkal járt, ugyanis a járművekkel legfeljebb a mai Libegő felső állomásáig lehetett feljutni, a csúcsra csak gyalogút vezetett. Ennek a szintkülönbségnek az áthidalására egy kisvasutat kellett építeni, a kocsikat egy benzinmotor húzta fel a torony magasföldszintjéig. A pálya körbefutott az alapzat körül, így a dunaharaszti, pilisborosjenői és budakalászi mészkőtömböket bármelyik oldalra el tudták juttatni. Külön problémát jelentett a vízellátás. Az Eötvös úti víztornyot a Svábhegyen csak 1912-ben adták át, ezért ideiglenes vízvezetéket kellett építeni erre az időre.

Az 1910-es megnyitó után a környéket fokozatosan rendezték. 1923-ban készült el a közvilágítással ellátott út a Normafától a kilátóig. Ugyanebben az évben készült a kilátó közelében az erdőőri lak, ahova az addig a legalsó szinten élő kilátóőrt átköltöztették. Erre azért volt szükség, mert több panasz érkezett, hogy állandóan ételszag van a kilátóban, és hogy az őr tűzhelyéről a legfelső szintre kivezető kéményből kiáramló füst miatt sokszor nem élvezhető a kilátás. Az épület a mai napig megtekinthető, de üresen áll, mert a kilátóőrt azóta visszaköltöztették a legalsó szintre.

1926-ban elkészült a torony díszkivilágítása, amely az ország első állandó díszkivilágítása volt. Utolsó simításként 1931-ben elkészültek a felvezető út támfalai és ekkor helyezték ki a kilátót övező teraszra a faragott kőpadokat.

A II. világháború alatt a környék elhanyagolttá vált, azonban utána a hűvösvölgyi Balázs vendéglőt üzemeltető Balázs család bérbe vette a kilátó teraszát, és egy jó nevű vendéglátó helyet alakított ki.

Az 1950-es államosítás azonban a kilátót is elérte, és a vendéglő bezárt. Ekkor került a torony tetejére egy hatalmas, kivilágított vörös csillag, amit a város legtöbb pontjáról látni lehetett. Az 1956-os forradalom során ugyan ez lekerült néhány évre, de valamikor az 1960-as évek elején visszakerült, és a rendszerváltásig ott is maradt. A csillag miatt ez idő alatt nem volt látogatható a legfelső szint, ráadásul iszonyú súlya széttolta a kilátó köveit. Ez a szerkezeti probléma 1981-ben odáig fajult, hogy életveszély miatt be kellett zárni a kilátót.

1987-ben az Erzsébet-kilátót a Vidám Színpad kezelésébe adták, akik részben felújították az épületet, és a teraszt alkalmassá tették nagyobb szabadtéri rendezvények megtartására is. 1992. április 21-én adták át a felújított Erzsébet-kilátót, ami ekkor ugyan újra látogathatóvá vált, de végső megoldást nem jelentett. A vörös csillag tartóállványzata például továbbra is a felső szinten rozsdásodott.

Hosszas huza-vona után végül a XII. kerület újította fel saját forrásból az akkorra már nagyon rossz állapotban lévő kilátót és környékét. A 2005. szeptember 17-én megrendezett megnyitón ismét a régi pompájában láthatták a tornyot a megjelentek.

2016-ban a Normafa-program keretében ismét megújult a kilátó környéke, felújították az ide vezető Jánoshegyi utat, rekortán futópályát alakítottak ki az úton egészen fel a kilátóig, felújították a játszóteret a Libegő állomásával szemben, valamint új táblák és padok kerültek ki.

a 2016-ban felújított irányjelző táblák egyike
A 2016-ban felújított irányjelző táblák egyike Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Könnyű túra budai kilátók nyomában A gyalogtúra útvonala a Normafa és Hűvösvölgy között a Budai-hegység kilátóit és jellegzetes kilátópontjait köti össze egy alig 8 km-es távon. A kezdő túrázóknak, kisgyerekes családoknak is könnyen teljesíthető, szép útvonalú kirándulásra bármely évszakban lehet vállalkozni.