A túra útvonala a Normafa és Hűvösvölgy között a Budai-hegység három jellegzetes kilátóját köti össze egy alig 8 km-es távon. A kezdő túrázóknak, kisgyerekes családoknak is könnyen teljesíthető, szép útvonalú kirándulásra bármely évszakban lehet vállalkozni.

Túránkat a Normafánál lévő buszvégállomásnál kezdjük, ez a központi része a közkedvelt kirándulóhelynek, hiszen amellett, hogy itt tesz le a busz, itt található a parkoló is, a síház, a büfék a híres rétesekkel, és nem mellesleg innen indul az út a János-hegy felé.

Mi is ebbe az irányba indulunk el a Normafa lejtőinek tetején vezető sétaúton, ahonnan lenyűgöző a kilátás a városra. Hamarosan elérünk az Anna-réthez, ahol elhaladunk a szépen felújított erdei játszótér mellett, ami mindig tele van gyerekekkel. A lejtőn, nagyjából 100 méterre az úttól áll egy magányos kápolna a fák között. A Szent Anna-kápolna elődje már 1830 óta itt állt, de az 1950-es években lerombolták. 1992-ben építették a helyére a ma is látható kis kápolnát.

Továbbmegyünk az úton, ahol a 2016-os felújítást követően világosan elkülönülnek a különböző funkciók: az út másik oldalán a futók használják a rekortán pályát, középen az aszfaltút a kerékpárosoknak van fenntartva, mi pedig maradunk a gyalogosoknak kialakított ösvényen. Nem lehet eltévedni, de a biztonság kedvéért figyeljük a kék kör jelzést, így kényelmes tempóban nagyjából fél óra alatt elérjük a Libegő felső állomását. Az 1970 óta működő drótkötélpályás felvonó egykor rengeteg turistát hozott a hegyre, mára a népszerűsége kicsit megkopott, de rendületlenül működik télen-nyáron. Az állomás büféjében vagy a szemközti játszótéren még pihenhetünk egyet, mielőtt felkapaszkodunk az Erzsébet-kilátóhoz.

A Budapest legmagasabb pontján álló 23 és fél méter magas, neoromán stílusú kilátó nem véletlenül emlékeztet minket a Halászbástya tornyaira, ugyanaz az építész, Schulek Frigyes tervezte mindkettőt. Rövid, de meredek úton jutunk fel a kilátóhoz, amely körül padok várják a látogatókat. Érdemes felmenni az épület csigalépcsőin a legfelső szintre, mert fantasztikus kilátás nyílik a városra.

János-hegyi Erzsébet-kilátó A neoromán stílusú kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át Budapest legmagasabb pontján, a János-hegy csúcsán. A teraszos torony legfelsőbb, 22,35 méter magas tetejéről gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Libegővel Zugligetből vagy a Normafától sétálva könnyen elérhetjük ezt az impozáns kilátót.

Innen a piros sáv jelzésen indulunk tovább, ami a kilátóval pont szemközt indul, tábla is jelzi az irányt: a Szépjuhászné felé mutató nyilat kövessük. A piros felfestés néhol kopottas, máskor jól látható, de a lényeg, hogy ezen a szakaszon végig ereszkedünk. A kanyargós ösvényen van, hogy az út kétfelé ágazik, ilyenkor általában az egyik kicsit meredekebb, de rövidebb "levágás", a másik pedig laposabb, néhol természetes lépcsőkkel segített útszakasz. Mindenki válassza a fizikai állapotának megfelelőt, de akármelyiket is választjuk, jól nézzünk a lábunk elé, mert az úton kisebb-nagyobb kövek nehezíthetik az ereszkedést. Háromszor is keresztezzük a Jánoshegyi utat, és bár közúti forgalom elől elzárt területen vagyunk, nézzünk körbe, mielőtt átmennénk.

A másfél kilométeres, nagyon hangulatos út végén, amikor erdei útkereszteződéhez érünk, jobbra kanyarodunk, követve a piros jelzést (balra a sárga jelzés vezet). Nem sokkal később egy y alakú elágazásnál a bal oldalit választjuk, és hamarosan elérjük a Budakeszi utat. Átmegyünk a zebrán, és megérkeztünk a Szépjuhásznéhoz, a budai turistautak csomópontjához, ahol a monda szerint Mátyás király találkozott a szép juhásznéval.

Az úton átérve rögtön balra fordulunk, ahonnan a sárga sáv jelzés indul. Előtte azonban, ha körül akarunk nézni, a parkolón átvágva megnézhetjük a Gyermekvasút megállóját, ahol büfét és mosdót is találunk.

A sárga jelzésen haladva egy közepesen hosszú és meredek, ám csodaszép emelkedőn felsétálunk a Nagy-Hárs-hegyre, amíg a fák közül felbukkan egy tisztás tűzrakóhellyel, padokkal és látványos panorámával. Innen alig száz méternyit jobbra továbbhaladva találjuk a Kaán Károly-kilátót. Az erdőmérnökről elnevezett, 20 méter magas, kő alapzatra épült fa kilátó legfelső szintjéről körpanorámában gyönyörködhetünk. Beazonosíthatjuk a János-hegyet, a Széchenyi-hegyet, a Kis-Hárs-hegyet, a Hármashatár-hegyet, a városból pedig a jellegzetes körszállót vagy a Parlamentet biztosan felismerjük.

Kaán Károly-kilátó A Nagy-Hárs-hegyen álló népszerű kilátót 2016-ban újították fel. Négy emelet magasra mászhatunk a kő alapzatra épült fa kilátóban, a szűk, de fedett teraszokon át. A legkönnyebben a Szépjuhászné felől közelíthetjük meg, csak a sárga jelzést kell követni. A kilátó alatt található a Bátori-barlang.

A kilátóból a sárga jelzésen haladunk tovább, ugyanazon az úton megyünk tovább, amelyiken érkeztünk. Rövid de meredek, kavicsos úton ereszkedünk le a kilátó alatt található Bátori-barlanghoz, még egy kis fahídon is át kell mennünk. A barlang egy XV. századi pálos szerzetesről kapta a nevét, aki ide vonult el, és itt fordította le elsőként magyarra a Bibliát. A régészetileg fontos, sok évszázados barlang sajnos a nagyközönség számára nem látogatható.

Ligetes tölgyesben sétálva jutunk el a Kis-Hárs-hegyig, ahol a sárga jelzést egy kicsit megszakítva megnézzük a Makovecz Imréről elnevezett kilátót. Egy turistaút-kereszteződéshez érve a sárga jelzés balra folytatódik, de előtte válasszuk a sárga háromszög jelezte utat szemben, ez vezet fel a kilátóhoz. A hat méter magas, farönkökből álló kilátót 1977-ben adták át, és 2008-ban felújították. A tetejéről szép rálátás nyílik a Nagy-Hárs-hegyre és a kilátóra, a másik irányban pedig láthatjuk a Dunát, a Parlamentet és a Gellért-hegyet is.

Makovecz Imre-kilátó A Gyermekvasút vonalától alig száz méterre, a Kis-Hárs-hegy tetején található a tervezőjéről elnevezett, 6 méter magas kilátó. A kilátó tengelyét adó vascső körül spirálalakban elhelyezett gerendákból két, egymásba fonódó csigalépcső alkotja a tornyot. Alatta kellemes piknikező helyet is találunk.

Visszatérünk a fő útvonalunkhoz, és tovább sétálunk. Nemsokára keresztezzük a Gyermekvasút pályáját, és a másik oldalon folytatjuk utunkat. Egy darabig párhuzamosan megyünk a sínekkel, innen nem messze található a Hárs-hegyi állomás. Innen egy jobbkanyarral északnak fordulunk, majd hamarosan elérjük a Nagykovácsi utat. Óvatosan keljünk át a forgalmas úton. Elhaladunk a bevásárlóközpont mögött, majd egy rövid szakaszon a villamos sínek fölött vezet a turistaút, mielőtt megérkezünk túránk végállomására, a Hűvösvölgybe.

Innen több lehetőséget is ajánlunk: ha minél gyorsabban vissza akarunk jutni a városba, a legcélszerűbb a villamosra felszállni, ami bevisz a Széll Kálmán térre. Itt található azonban a Gyermekvasút végállomása, amivel vissza tudunk vonatozni a Normafáig, ha ott hagytuk az autót. Igaz, hogy ez a hosszabb út, így viszont kényelmesen, a vasúti kocsikból is gyönyörködhetünk még egyszer a budai tájban.

Gyermekvasút (Széchenyi-hegy - Hűvösvölgy), Budapest A Gyermekvasút a világ leghosszabb, gyerekek által üzemeltetett vasútja. Az eleinte Úttörővasútnak hívott nyomvonalat 1948 és 1950 között építették, hogy népszerűsítse a vasúti közlekedést a gyerekek között. A rendszerváltáskor újjáépített és átnevezett vasút ma a főváros egyik fontos látványossága.

Képgaléria a túra útvonaláról: