Nyim
Nyim Nyim Siófoktól 12 km-re Ságvár után található. A település régi, lakott hely, de sosem volt jelentős nagyságú népessége. A statisztikai adatok szerint 1880 körül lakták legtöbben, mintegy 510 fővel. A történelmi múltban éltek itt avarok, hunok, rómaiak egyaránt. A település neve 1193-ban említődik először Nyn néven. Majd 1229-ben kelt oklevél szerint III. Endre királyunk a székesfehérvári János lovagokat megerősítő oklevelében olvasható a község neve. Királyaink hol az egyháznak vagy valamelyik szerzetesrendjének, hol a királynak tett szolgálatokért egy-egy főúrnak adományozták a községet rövidebb - hosszabb időre. A török hódoltság alatt a falu elpusztult, csak 1773-ban említődik újra Nyim néven. Történelmi nevezetessége a Kási várrom, ettől nyugatra Szent László monostora és a hozzátartozó Szent László puszta, amely a középkori falu helyén található.
Látnivalók
Kási-vár
A várat 1424-ben említik először írásos emlékek, a hozzá tartozó, ma már nem létező Kás faluval együtt. A Kási-vár romja, az ország egyik legnagyobb földvár-maradványa. Nyim községtől nyugat-délnyugatra közel 3 km-re található a Kási-vár nevű hegy. A Kási-puszta és Szent László monostora-puszta között kanyargó völgy déli oldala felett állt a vár. A rövid hegynyelv északi végén emelkedő magas, kerek kúpon látható kettős árokkal megerődítve.
Belső területe lapos, ovális alakú, átmérője 29x21 méter. Köröskörül rendkívül meredek oldal övezi, amely mesterséges kialakítású. A vár teljes területe 95x90 méter és 0,65 hektár. A központi plató 29x21 méter és 0,08 hektár. Alatta a szántóföldön egy nagyobb kiterjedésű település, a várhoz tartozó középkori falu nyomai, cserépmaradványai kerültek elő. Ez volt a forrásokban is szereplő Árpád- és középkori Kás falu.
Patkó Pista fája
1862-ben a nyimi erdőben lőtték meg Patkó Pista betyárvezért társával együtt. A bábonymegyeri temetőben emléküket szépen faragott kopjafa őrzi. Nyim fölött a dombtetőn, szántóföld közepén egy magányos, hatalmas fát láthatunk. Méltóságteljes megjelenésével uralja az egész fennsíkot. Kitűnő megfigyelőhely, a betyárok is annak használták. Innen a Patkó fája elnevezés.
A fa legalább 150-160 éves, de nem kizárt, hogy ennél is jóval öregebb. Az ágrendszere fantasztikus formákat hozott létre az évek során.