funiQ logo

Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely, Békéscsaba

Békéscsaba, és úgy általában Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és feldolgozásban. A megye száraz- és szélmalmai, majd később gőzmalmai - első helyen is a békéscsabai István malom - az ország legnagyobb és legkorszerűbb malmai közé tartoztak.

1974-ben határozták el a békéscsabaiak, hogy létrehozzák a Gabonamúzeumot.

Több vállalat és üzem támogatásával jött létre a jelenleg is látható múzeumi együttes. Elsőként a Csabai-, más néven Gajdács-tanya megvételére és felújítására került sor. 1824-ben épült az a kisparaszti tanya, amely ma a kiállítóhely területén található. 

A tanya épülete egy vert falú, nádtetős parasztház, amelyben a pitvart úgynevezett cigányfal – 20 cm széles, tapasztott vályogfal – választja el a szabadkéményes, füstös-konyhától. A szobában rőzsevázra tapasztott kemence látható padkával, suttal. A szoba, a konyha és a kamra padlózata mázolt felületű döngölt agyag.

A századforduló táján szokásos berendezési tárgyak mellett a házban találhatók a kenyérsütés eszközei is. A konyhában egy kézi malom is helyet kapott. A kamrában láthatók a tej-, a káposzta- és a kenderfeldolgozás eszközei. Mellettük a szalonnatartó állvány, valamint a háztartás több korabeli, nélkülözhetetlen kelléke.

A gabonatermesztésre berendezkedett kisparaszti gazdaság felszerelését, a család életének színterét mutatja be ez a múzeumi egység.

A kiállítóhely létrehozásának következő lépése a békéssámsoni Csókási szélmalom áttelepítése volt 1978-ban. 

A megyerendezések előtt Makóhoz, ma Békéssámsonhoz tartozó Csókás pusztáról lett áttelepítve a malom. Eredeti helyének elnevezése egy, a török hódoltság idején elpusztult község nevét őrzi. A szélmalmot 1856-1860 között építtette Vajnai Pál két pár malomkőre. 1953 őszén őröltek utoljára a malomban.

Csókási szélmalom a Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely területén

A Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely területén felépítették a Vésztő-Mágori szín hasonmását, amely vető-, arató-, cséplő- és erőgépek raktározására használatos építmény. 

Az eredeti gépszín Vésztő község határában, a Mágori határrészen, gróf Wenckheim Dénes és örökösei birtokán épült fel 1875-ben, Mikó János békési ácsmester tervei szerint. Ma juhhodályként hasznosítja a helybéli termelőszövetkezet.

A Vésztő-Mágori színben 1989. május 5-én nyílt meg "A gabona tárolása és feldolgozása Békés megyében az ókortól a napjainkig" című állandó kiállítás. A kiállítás célja, hogy 220m²-en az átlagos múzeumlátogató és a szakember számára is bemutassa a gabona tárolásának és feldolgozásának történetét, segítségül legyen a műszaki, gazdasági, társadalmi ismeretek gyarapításában. 

A Dél-Alföld gabonanemesítőinek állít emléket Mladonyoczky Béla: „A mag” című szoborkompozíciója és a föléje - mintegy szárazmalmi kerengősátorként - emelt faszerkezet, amely Nemes Roland alkotása. Két malomkövön áll egy carrarai márványból készült búzaszem, amely a gabonatermesztést és feldolgozást szimbolizálja.

Emil Vitroel román szobrászművész Bőség című süttői mészkőből készült szobrát 1985 júniusában helyezték el a kiállítóhely területén.