funiQ logo

Hévíz

Hévíz egész évben nyüzsgő városa népszerűségét világszerte ismert gyógyvizes tavának köszönheti. A termálvizes tófürdőben kellemes kikapcsolódás a megmártózás, de mozgásszervi gondjainkra is remek gyógyír lehet a víz és az ásványi anyagokkal teli gyógyiszap.

légifelvétel a Hévízi tóról

Ha ellátogatnak Hévízre, mindenképpen tegyenek kirándulást a Hévízhez tartozó egregyi szőlőhegyre, ahol a környék finom borait kóstolhatják meg, ízletes ételeket fogyasztva hozzá. A falusias jellegét megtartó Egregyre gyalog is el lehet jutni, de érdemes egyszer a helyi „kisvonattal”, a Dottoval is körbejárni a várost, amelynek végállomása a szőlőhegy. Itt található a XIII. században épült Szent Magdolna-templom és a területen évezredekkel korábban élt emberek emlékei, például a római katona sírja. A napsütésben gyönyörű panoráma tárul elénk a borozók teraszáról letekintve.

panoráma a borozók között

A várost gyalogosan is bejárhatjuk, de akár HeBit is bérelhetünk. A bicikli kölcsönzéshez szükséges kártyát a sétálóutcán lévő Tourinform Irodában tudjuk beszerezni, 1000 Ft kaució ellenében. (A kártyák aktiválásához minden esetben elkérik a személyes adatokat, ezért vigyünk magunkkal egy személyazonosító okmányt.) HeBi állomásokat találunk a Festetics Fürdőház bejárata mellett, a Termelői Piac előtt, a Városházánál és a Hévíz-Egregyi Szőlőhegy lábánál (Dombföldi utca elején).

HeBi állomás
Az egyik HeBi állomás Fotó: funiQ

Látnivalók

Hévízi-tó A Föld legnagyobb, fürdőzésre alkalmas termálvizes tava található Hévízen. A 4,4 hektáros gyógyvizű tó fürdőfejlesztését a XVIII. században I. Festetics György kezdte el. Itt alkalmazták elsőként a gerincoszlopot megnyújtó súlyfürdőt.

Hévízi Tófürdő nyári épülete
Hévízi Tófürdő nyári épülete Fotó: funiQ

Egregy Egregyen már a rómaiak is termesztettek szőlőt, nincs ez másképp ma sem. Hosszan elnyúló szőlősorai, finom borai, kellemes kis vendéglői, az itt látható Árpád-kori templom, a római katona sírja és a római kori romkert sokakat csalogat a városrészbe.

Római pince
Római pince Fotó: funiQ
  • Római pince - udvar
    Római pince - udvar Fotó: funiQ
  • Panoráma étterem, borozó
    Panoráma étterem, borozó Fotó: funiQ
  • panoráma a borozók között
    Panoráma a borozók között Fotó: funiQ
  • Római pince - belső
    Római pince - belső Fotó: funiQ
  • Római pince - cégér
    Római pince - cégér Fotó: funiQ

Szent Magdolna-templom A Balaton környékének egyik Árpád-kori emléke az egykori Egregy falu temetőjében álló szép római katolikus templom. A XIII. századi épületről egy 1341-ben kelt dokumentumban már írnak. A török időkben a templom tönkrement, de a XVIII. század során felújították.

Római katona sírja Egy, a IV. században boltozatos téglasírba temetett római férfi sírjára bukkantak 1925-ben Hévíz Egregy városrészén. A több, mint 1600 éve halott férfi csontvázát, sírját, teljes épségben sikerült megmenteni.

Szentlélek-templom A XX. század végén, Bocskai János tervei alapján épült héttornyú templomban szinte mindenhol galamb motívumokba botlunk, amely a Szentlélek egyik ábrázolásmódja. A közel 1000 fő befogadására alkalmas templom gótikus és modern stílusjegyeket is magán visel.

Szentlélek-templom
Szentlélek-templom Fotó: funiQ

Római kori romkert 2003-ban és 2011-ben állították helyre az I. század eleje és az V. század eleje között többször átépített római kori épületet, amelyben előbb boronaházat, majd római fürdőházat, később Mithras fényisten szentélyét alakították ki. A romkert ma szépen felújított környezetben várja a látogatókat.

Jézus Szíve (Fradi)-templom A sokak által csak Fradi-templomként ismert épület alapját egy 1905-ben épült harangtorony adta, ehhez építettek ugyanis az 1990-es évek közepén templomhajót. A zöld-fehér templom mellett kis emlékparkot találunk, amely az egykori Egregy falu I. és II. világháborús áldozatainak állít emléket.

Jézus Szíve-templom ("Fradi-templom")
Jézus Szíve-templom ("Fradi-templom") Fotó: funiQ

Fontana Filmszínház és Hévízi Muzeális Gyűjtemény A város sétálóutcáján találjuk a két termes mozit, amelynek egyik vetítőhelyisége mindössze 7 fős. Az épület emeletén kiállítótér van, ahol három állandó és több időszaki kiállítás kapott helyet. Az állandó tárlatok megismertetik a látogatót Hévíz és a helyi fürdők történetével.

Evangélikus és református templom 1997-ben kezdték el a város első református és evangélikus hívek számára használható templom építését. A két felekezet 1998 végéig – a templom felszenteléséig – különféle termekben és magánházakban tartotta összejöveteleit.

Egyéb látnivaló: Szűz Mária keresztények segítsége-kápolna (a Szent Lukács Idősek Otthonában), Adventista Imaház.

Túraajánlatok

Története

A Hévízen és környékén talált leletek azt bizonyítják, hogy a terület az i. e. VI. évezredtől egészen az i. u. IX. századig folyamatosan lakott volt. Az innen előkerült legjelentősebb lelet az egregyi városrészből származó, 2001-ben egy régészet feltárás során talált, kora császárkori, közel 1000 m²-es római kori villa alapfalai. Hasonlóan jelentős felfedezés a késő császárkorból fennmaradt római katona sírja, amelyet teljes épségben sikerült megőrizni és ma is megtekinthetjük. Fontos lelet a Télifürdőben látható Jupiter oltárkő is. A fenti történelmi emlékek alapján feltételezhetjük, hogy a rómaiak már ismerték és használták a gyógyító vizet.

A Római Birodalom bukása utáni évszázadban hunok, gótok, és avarok éltek a területen. A XIII. század második felében épülhetett az Árpád-kori Szent Magdolna-templom.

A Hévíz elnevezés egy 1328-ban kelt dokumentumban szerepel elsőként, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot, Szentandrás-páh nevű birtokába. A dokumentumban leírják a birtok határait is, itt említik meg a közönségesen csak hévíznek mondott helyet, amely valószínűleg folyó, meleg forrást jelent. Valószínűleg az akkor itt élők ismerték a víz gyógyító hatását, bár abban az időben a mai tó széle és környéke egészen a Balatonig mocsaras volt.

sétálóutca
Sétálóutca Fotó: funiQ

A XVI. század közepén a törökök elpusztították Hévízt.

1731-ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, és leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről, ő már egy korábbi, de teljesen tönkrement fürdőházra is utalt. A II. József - féle 1783. évi, első katonai felmérés térképén a "meleg, kénes tó" megjelöléssel illették a hévízi tavat. A XVIII. században a terület a Festetics család tulajdonába került. Gróf Festetics György 1795-ben a környékbeliek számára ingyen használható kis deszka öltözködő házat építtetett. Később fürdőházat építtetett és gondoskodott róla, hogy a tó gyógyító vizének híre messze földre elérjen, így hamarosan mindenhonnan érkeztek a gyógyulni vágyók. A század végére létrejött Hévízfürdő, a hévízi tavat pedig már egyes térképeken is feltüntették.

1870-ig hét sorszámozott kőház épült a gyógytó partján. Az I. - VI. házak földszintesek, csak a Hetes Ház volt emeletes. A kórház mai épületei ezekre a házakra alapszanak. A századforduló körül állíttatta a Festetics család a fürdő nyugati bejáratához az ismeretlen szobrászművész által műkőből készített Szárnyas Kerubokat, amelyek a tó gyógyító ereje felett őrködnek.

1898-ban Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági akadémiai tanárnak köszönhetően kerültek a ma is látható indiai vörös tavirózsák a tóba.

A Festetics család 1905-ben haszonbérbe adta a fürdőt Reischl Vencel keszthelyi sörgyárosnak, akinek fejlesztései nyomán országos hírt szerzett, majd 1920-tól a trianoni békeszerződés és az ország jelentős fürdőhelyeinek elcsatolása után látványos fejlődésnek indult.

szobor a városháza mellett
Szobor a városháza mellett Fotó: funiQ

A II. világháború idején külföldi vendégek szinte csak Németországból érkeztek, a fürdő fejlődése pedig megakadt.

1948-ban Hévízfürdőt államosították, 1952. január 1-én pedig létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőházat, és Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdőhelye.

A következő évtizedekben többször átalakították, bővítették, korszerűsítették a fürdőt, amely így folyamatosan ki tudta szolgálni a gyógyulni vágyó vendégek igényeit. Emellett természetesen egész Hévízen folytatódott a fejlődés.

Hévíz 1992-ben kapta meg a város címet. Az 1990-es évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének. Az évtized második felében több templom épült Hévízen, felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát.

A XXI. század elején Hévíz Magyarország és Európa egyik legkedveltebb és az év minden szakában látogatott, dinamikusan fejlődő fürdővárosa.