funiQ logo

Árpádhalom

A hagyomány szerint a település földhalmán egy-két évig táborozott Árpád fejedelem, mielőtt Pusztaszerre vonultak volna tovább, így kapta mai nevét is. Noha mára a település  perifériára került a térségben, mégis érdemes meglátogatni gazdag történelmi öröksége és különleges épületei miatt.

falukép

Látnivalók

Kunhalom és Makovecz Életfája

A község meghatározó látnivalója a keleti részén található kunhalom. Tovább fokozza érdekességét, hogy 1989-ben egy Makovecz Imre tervezte Életfát állítottak tetejére. Bár ez a 2000-es években leégett, 2011-ben újraállították.

Árpád-halom és a Makovecz-féle életfa
Árpád-halom és a Makovecz-féle életfa Fotó: funiQ

Károlyi-Berchtold-kastély

A kastély 1897-1898-ban épült, amikor az árpádhalomi majorság Károlyi Ferdinanda és férje, Leopold von Berchtold tulajdona volt. Az épület középső része egyszintes, oldalszárnyai emeletesek, stílusát tekintve eklektikus (klasszicista és historizáló elemekkel). A kastélyt használták árvaházként, iskolaként, jelenleg a művelődési háznak, egy könyvtárnak és az iskolának ad helyet.

E falak között dolgozott a magyar növénynemesítés egyik úttörője, Székács Elemér is, itt kísérletezte ki a róla elnevezett búzafajtát.

Károlyi-kastély
Károlyi-kastély Fotó: funiQ

Jézus Szíve templom (favázas templom)

A község temploma a térségben ritkán használt favázas technikával, népi szecessziós stílusban készült 1920-1921-ben. Megépíttetése Károlyi Ferdinandához fűződik, aki a világháborús csapatok kivonulása után vetette fel, hogy legyen saját templom a birtokán.

Favázas kápolna
Favázas kápolna Fotó: funiQ

Magtár

Az épületet Ybl Miklós tervezte, ez a legteljesebb a major és magtár épületei közül.

magtár
Magtár Fotó: funiQ

Egyéb látnivalók: Gőzmalom, Árpád-szobor.

gőzmalom
Gőzmalom Fotó: funiQ
Árpád-szobor
Árpád-szobor Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Története

Az 1956. nyarán alakult önálló községgé, addig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. A község három másik település – Nagymágocs, Eperjes és Székkutas – határából kihasított területen jött létre. 

Elnevezésének első fele a honfoglaló magyarok fejedelmére, Árpádra utal, a halom utótag pedig arra utal, hogy a hagyomány szerint a község határában lévő dombokból a legnagyobb Árpádé volt, aki a vezérekkel együtt itt ütött tábort, amikor Pusztaszer felé mentek. 

A település lakói az alapításkor még több mint 1600-an voltak, ez a szám azonban mostanra 600 fő körülire esett. A lakosság majdnem 60%-a mezőgazdaságból él, a többiek pedig átjárnak a környező nagyobb településekre dolgozni. 

1977. április 1-től közös tanácsú községet alkotott Nagymágoccsal; 1990. október 10-től lett ismét önálló község.