funiQ logo

Keszthely

A "Balaton fővárosaként" is emlegetett város a magyar tenger partjának egyik kulturális központja, amely nem véletlenül lett a turisták kedvelt célpontja. 

A településen található rengeteg, egyedi múzeum, a Balaton-parti strandok, vitorlázóhelyek, éttermek, a jelentős történelmi és vallási építmények mind hozzátartoznak Keszthely varázsához. 

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom
Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Látnivalók

Festetics-kastély A XVIII. században épült kastély ma többféle kiállításnak is otthont ad, amelyek segítségével a látogatók bepillantást nyerhetnek a XVIII-XIX. század főurainak életvitelébe. Az itt található Helikon könyvtár hazánk egyetlen épen megmaradt magánkönyvtára.

Festetics-kastély
Festetics-kastély Fotó: funiQ

Keszthely múzeumai Keszthelyen több, igen különleges múzeumot találunk, amelyek a reneszánsz erotikus irodalomtól a Balaton történetén és a marcipánból épített műalkotásokon át a giccses tárgyakig és a középkori kínzási módszerekig szinte mindent a látogató szeme elé tárnak.

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom A Keszthely főterén álló plébániatemplomot és a hozzá kapcsolódó négyzet alakú kolostort Laczkfy István nádor építtette 1386-ban, 60 m magas tornyát 1878-ban építtette hozzá Festetics Tasziló. Az 1970-es években hatalmas freskósorozat került elő a vakolatrétegek alól, a feltárásuk 1985-ig tartott.

Városi strand A Keszthely központja alatt található, nagyjából 30 000 m²-es strandon több sportpályát, mosdót, ivókutat találunk. Lehetőségünk van vízibiciklit bérelni, trambulinozni, mini golfozni, vízicsúszdázni, és az ingyenes WIFI-nek köszönhetően ez esti programunkat is kitalálhatjuk napozás közben.

Kis Szent Teréz-bazilika és Kármelita Rendház A Magyar Sarutlan Kármelita Rend monumentális, neoromán stílusú temploma és a hozzáépített rendház az 1920-as évek végén épült. A templomot 1989-ben Bazilika Minor rangra emelték.

Fő tér a Szentháromság-szoborral
Fő tér a Szentháromság-szoborral Fotó: funiQ

Szigetfürdő Az 1846-ban épült Szigetfürdő a Balaton első vízen lévő fürdőháza. Az 1960-as években vas és beton felhasználásával átépített fürdő XIX. századi arculatát a 2000-es években állították vissza.

Helikon Park Az 1960-ban védetté nyilvánított 17 hektáros parkban több emlékművet, szobrot találunk, nagyokat sétálhatunk a fák lombjától árnyas sétányokon, a park leglényegesebb eleme mégis a Keszthely jelképévé vált oszlopos, kupolás építmény, a Helikon emlékmű.

Halászcsárda A Helikon Strand mellett álló Halászcsárdát még a Festetics család építtette fel az 1930-as években. Érthető módon a csárdában főként halspecialitásokat szolgáltak fel, étkezés közben pedig a neves cigányzenész Árvai Tigris János szolgáltatta a zenét.

csónakos faszobor a Balaton parton
Csónakos faszobor a Balaton parton, a Halászcsárdával a háttérben Fotó: funiQ

Helikon strand A strand elődjét 1927-ben nyitották meg, a Helikon strand pedig az 1950-es évektől működik itt. A zajos forgalomtól távol eső partszakaszon lehetőségünk van vízibicikli, vagy kajak kölcsönzésére, vagy játszhatunk egyet a homokos röplabdapályán, vagy a szintén homokos focipályán.

keszthelyi móló
Keszthelyi móló Fotó: funiQ

Pethő- vagy Goldmark-ház A sétálóutcán található XV. századi épület mai formáját a XVIII. században nyerte el, amikor az akkori tulajdonos Festetics Kristóf átalakíttatta azt. Az 1800-as évek elején itt élt a Goldmark család, és itt született Goldmark Károly híres zeneszerző.

Zsinagóga A Pethő- vagy Goldmark-ház udvarában álló zsinagógát a a XVIII. század második felében építtette Festetics Kristóf. Az épület homlokzata előtt fekete márvány obeliszk állít emléket az Auschwitzba hurcolt zsidóknak.

Festetics-mauzóleum A Festetics család négy tagja nyugszik a Keszthely déli részén lévő temetőben. Az itt található monumentális családi mauzóleumot gróf Festetics Tasziló 1925-ben építtette. Az épületet 2015 őszére korhűen felújították. Az ünnepélyes átadón herceg IV. Festetics György is részt vett.

Libás strand Keszthely keleti részén, a zámori városrészhez közel található a korábban ingyenes Libás strand. Az új vitorláskikötő szomszédságában elhelyezkedő fürdőhelyen esténként funky, latin és progressive zene szórakoztatja a vendégeket.

Református templom Az 1932-ben felszentelt református templomot Szeghalmy Bálint tervezte. Az erdélyi építészetet idéző faborítású templomtoronyban egy "Gályarab" nevet viselő, Szlezák László öntötte harangot találunk, amely misére szólítja a hívőket.

Egyéb látnivalók: székelykapu, Hullám szálló épülete, Balaton Kongresszusi Központ és Színház épülete, Dongó-ház, Szent Család templom, Evangélikus templom, Fenékpusztai Festetics-major és kiskastély, Festetics György ülőszobra, Szentháromság-szobor, Csány László-mellszobor, Szent Lőrinc-kápolna maradványai, "Festetics Imre" Állatpark.

Gróf Festetics György-szobor
Gróf Festetics György-szobor Fotó: funiQ

Története

A település környéke a régészeti leletek tanúsága szerint az újkőkortól kezdve (mintegy 8000 éve) folyamatosan lakott terület volt. Különösen sok rézkori lelet került elő, a bronzkorból urnasírokat találtak. A kelták i. e. a IV. században jelentek meg, őket i. e. 12-ben a rómaiak követték. Különösen jelentős, erődített római település volt a mai Keszthelytől délre, Fenékpuszta területén, neve Valcum volt. Az itt feltárt két ókeresztény bazilikát a népvándorlás idején, még a VII. században is használták. A IV. századból származó római erődítményből még ma is láthatóak a kapu, a háromhajós bazilika és az állami raktár maradványainak részei. A temetőben ebből a korból származó sírokat találtak. Egyik vélemény szerint a város neve is a latin castrum (erőd) szóból származik. A rómaiak után a népvándorlás népei is itt hagyták emlékeiket. A város területén hun és avar temetőt tártak fel.

II. világháborús emlékszobor
II. világháborús emlékszobor Fotó: funiQ

A honfoglalás után a Vérbulcsú (Lád)- nemzetség kapta meg ezt a területet, de hamarosan királyi birtok lett. Első írásos említése 1247-ből való, Kezthel alakban. Többször cserélt gazdát, míg Károly Róbert a Laczkfy családnak adományozta. Azonban nem sokáig birtokolták, mert a Zsigmond elleni összeesküvés miatt 1397-ben elkobozták birtokaikat, és Laczkfy Istvánt kivégezték. Az 1386-ban – részben a fenékpusztai római erőd köveiből – gótikus stílusban épült ferences templomban (mai plébániatemplom) temették el. A templomot a török kiűzése után barokk stílusban átépítették, a mellette álló rendház 1723–1730 között épült, ugyancsak barokk.

Keszthely a XV. században már mezőváros volt. Birtokosai eleinte gyakran változtak, míg az 1430-as években több évszázadra a gersei Pethő család tulajdona lett, akiknek több házuk is volt a városban. Az egyik – az ún. Goldmark-ház – ma is látható. (Itt született Goldmark Károly zeneszerző.)

A város fejlődésének a török megjelenése, fosztogatása vetett véget. Ekkor a ferences templomot és kolostort fallal körülvett, bástyával megerősített erőddé alakították, amelyet csatorna kötött össze a Balatonnal. Az erőd még a Rákóczi-szabadságharcban is szerephez jutott. A szatmári béke után falait lebontották, a sáncárkokat feltöltötték.

1739-ben a Festetics család birtokába került a város, akik 1745-ben építtették fel barokk stílusú kastélyukat, amit később 3 alkalommal tovább bővítettek.

városháza
Városháza Fotó: funiQ

A Festeticsek idején Keszthely kiemelkedő szellemi központtá vált. 1797-ben Festetics György itt alapította meg Európa első felsőfokú mezőgazdasági iskoláját, a Georgikont. A copf stílusú épület ma mezőgazdasági múzeum, ahol a majorsági gazdálkodás és a gabonakiállítás kapott helyet (Georgikon Majormúzeum). Ugyancsak ő rendezte az első Helikon ünnepet 1817-ben, irodalommal foglalkozó nemes urak és hölgyek részvételével. (A Helikon egy görögországi hegy, ahol a mitológia szerint a múzsák laknak, átvitt értelemben írói csoportosulás neve.)

A város fejlődésében a következő nagy mérföldkő a Balatonszentgyörgy–Keszthely vasútvonal 1888-as megnyitása volt. Ettől kezdve egészen az I. világháborúig folyamatosan, látványosan fejlődött az idegenforgalom, amiben nagy szerepe volt annak, hogy a hévízi termál tó környékét ekkor még nem építették ki, így az ottani vendégek nagy része Keszthelyen szállt meg. 

A világháborút és a Trianoni békeszerződést követő, az országot sújtó gazdasági válság csak rövid ideig éreztette hatását Keszthelyen. A Helikoni Ünnepségek megkésett centenáriumi rendezvényén avatták fel a Helikon parkban a Helikon emlékművet, ami a város egyik jelképévé vált, valamint ekkortájt épült fel a Balatoni Múzeum neobarokk épülete. Az egybeépült Keszthely és Kiskeszthely 1925-ben egyesült.

A II. világháború kitörésének idején az idegenforgalom érthetően erősen visszaesett. 1944. nyarán többször érte bombatalálat Keszthelyt, 1944-45 fordulóján pedig hosszú hónapokig állt a front a Balaton déli partján. 1945 március végén a zalaegerszegi állomáson bombatalálat érte a Balatoni Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum pótolhatatlan anyagát szállító vonatot.

A II. világháború végére a Festetics-kastélyt teljesen kifosztották, szerencsére azonban a könyvtárba és a környező szobákba befalazott értékes műemlékek és a Helikon könyvtár kötetei megmenekültek.

Keszthely 1954-ben visszakapta az 1871-ben elveszített városi rangot. Az 1960-as évektől kezdve külföldről is egyre több vendég érkezett, ami újra fellendítette az idegenforgalmat, és aminek hatására új szállodák, vendéglátó egységek épültek. Ezek közül a legjelentősebb az 1971-ben a Balaton parton épült Hotel Helikon.