Kelebia
A község határátkelő vasútállomás Magyarország és Szerbia között. A település környezetében fekvő halastavak és a környező puszták védett és fokozottan védett növény- és állatvilága egyedi élményt nyújt az ide látogatóknak. Környezetében olyan országosan ritka példányok vannak jelen, mint az egyhajúvirág, a tarka sáfrány, a kabasólyom, a szalakóta, vagy a veszélyeztetett földikutya.
Természeti kincsei közé tartozik a termálvíz is. A lezárt kutakban 70–80 C°–os gyógyító hatású vizet rejt a föld mélye.
Látnivalók
Vasutas Emlékház
2001-ben alakították ki a vasútállomás közelében a régi vasúti őrházból. Az épületet 1882-ben építették. Az emlékházban az eredeti berendezési tárgyak láthatók.
Krisztus Király templom
Ez az 1928-ban épült négy fiatornyos, római katolikus templom magán viseli az erdélyi építészet jegyeit. A szentélyt Éber Sándor bajai művész freskója díszíti.
Egyéb látnivalók: Községháza, Körösaljai Árpád-házi Szent Margit templom, Baptista Imaház, Kelebia Galéria, I. világháború hőseinek domborműve, az I. világháború magyar és olasz hősi halottak kopjafája és emléktáblája, "Hőseink emlékére" kopjafa.
Szálláshelyek a közelben: Mórahalom, Tompa
Vendéglátóhelyek
Bácska Vendéglő Cím: 6423 Kelebia, Ady Endre u. 148. Tel.: +36 77 454 202
Vadász Söröző Cím: 6423 Kelebia, Deák Ferenc utca 86. Tel.: +36 70 290 1072
Túraajánlatok
Kelebia környéki kerékpártúrák
Története
Az 1954-ben részben feltárt urna fészkek és csontsírok, melyeket a Körös-ér mentén fedeztek fel, sűrűn lakott bronzkori őstelepre utalnak. A település helyén az ókorban is emberi közösség élt. A kunok, a szarmaták és az avarok is itt hagyták kultúráik nyomát. Egy 1955-ös ásatáson talált cserépdarabkák és emberábrázoló idomok alapján neolitikus telephely lehetett a területen. A Halastavak mentén kőlapokkal körülvett szarmata sírmezőt találtak. XIV. századi ezüstkincset és török uradalmi kastély-és sírmaradványokat is tártak fel a község mai területén.
A török megszállás alatt lakatlanná vált pusztát a XVII. század végétõl Szabadka városhoz csatolták. Az 1880-as évek körüli boszniai okkupáció adott okot arra, hogy „ ezt a szélhordta, homokbuckás, bozótos területet újra birtokba vegye az ember” Szőlő és gyümölcsösei után, Szabadka virágoskertjének nevezték. Az 1880-82-ben megépült Pest – Zimonyi vasútvonal rövidesen legfontosabb közlekedési eszköze lett nyugat és közép –Európa keleti forgalmának.
Az új vasút építésével együtt báró Redl Béla a Szabadkával szomszédos kelebiai birtokos befolyására és anyagi támogatásával egy állomást is létesítettek.
Az első világháború után a területet szerbek szállták meg, majd Trianon után,1921. augusztus 20-án felszabadult. Az új határok meghúzásával elszakadt Szabadkától, mivel Kelebiát Magyarországhoz, Szabadkát pedig Jugoszláviához (a mai Szerbiához) csatolták. A Trianon utáni újrakezdés eredményeként 1924. december 16-án Kelebia néven önálló nagyközséggé alakult. A II. világháború harcai elkerülték a községet.
Az újonnan alakult község lakossága főleg szőlő- és gyümölcstermeléssel, kisebb mértékben kereskedelemmel foglalkozott. Az egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező településen érik leghamarabb például a korai cseresznye.
A község tagja a „Kötöny” Településfejlesztési Társulásnak, a Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetségének és a „Homokháti” Önkormányzatok Területfejlesztési Egyesületének is.
Kelebia 2004. december 16-án ünnepelte alapításának 80. évfordulóját.