funiQ logo

Kapolcs

A Káli-medence Tájvédelmi Körzetben fekvő Kapolcs neve mára összeforrt az 1989-ben indult Kapolcsi napok, mai nevén Művészetek Völgye fesztivállal. Az eredetileg Kapolcsról induló rendezvénysorozat ma három településen (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd) zajlik.

A fesztivál ideje alatt (vagy év közben előre egyeztetett időpontban) megismerkedhetünk a helyi mesteremberek kézműves tevékenységével. A rendezvényre azonban nem csak a kézműves hagyományok bemutatói miatt érdemes ellátogatni, a programok között színházi előadásokat, komoly-, nép- és világzenei koncerteket, kiállításokat rendeznek.

Kőszegi-malom
Kőszegi-malom

Az apró községet azonban nem csak a nyári fesztivál egy hete alatt érdemes felkeresni, hiszen épített értékei és természeti látnivalói, például a Bondoró-hegy, a Királykő nevű csúcs és a bazaltplatón található tavacskák is figyelemre méltóak.

Kapolcson a XIX. században még 9 malom működött, amelyek közül néhány ma is áll. Érdemes egy kellemes faluséta alkalmával végigjárni ezeket, aztán akár folytathatjuk is a sétát a gyönyörű Káli-medence Tájvédelmi Körzetben.

Túraajánlatok

Látnivalók

OrszágparkA megközelítőleg 3000 m²-es parkban megnézhetjük a szegedi Dóm, a pécsi Dzsámi, vagy akár a budapesti Országház makettjét, így aztán úgy érezhetjük magunkat, mintha egy nap alatt az egész országot bejártuk volna.

Pokol-lik barlangA Bondoró-hegy délkeleti felén található, közel 50 méter hosszú Pokol-lik barlang már legalább 3000 éve ismert hely. Első írásos előfordulása gróf Thurzó Györgytől származik, 1610-ből, 1834-ből pedig a barlangról részletesen író feljegyzések maradtak ránk.

Falumalom MúzeumKapolcson az 1830-as években még 9 malom működött, azóta a legtöbb ezek közül tönkrement. A megmaradt malmok épülete ma műemléki védelem alatt áll. Az egyik legszebb malom a 2011-ben felújított Szaller-vízimalom, amelyben ma a Falumalom múzeumot találjuk.

Kovácsműhely- és FalumúzeumA XVIII. század végén épült egykori kovácsműhelyben és lakóházban ma a Kovácsműhely- és Falumúzeumot járhatjuk végig. A múzeumok csak előzetes bejelentkezés alapján látogathatóak.

Szentháromság-templomKapolcs római katolikus templomát 1783-ban építették késő barokk stílusban.

Egyéb látnivalók: Ez itt Kapolcs közepe (szobor), Ilona-malom, Kőszegi-malom, Mezriczky-malom, Királykő bazaltoszlopai, Kuthy-kastély, Kapolcsi cigánymuzsikusok emlékoszlop, Evangélikus templom, Kapolcsi Fazekasműhely és Galéria, Faluhíd. 

Mezriczky-malom (Malompart Étterem)
Mezriczky-malom (Malompart Étterem)

Története

Kapolcson feltehetően már ősemberek is éltek, a község feletti hegyen lévő úgynevezett Királykő bazaltoszlopai pedig valószínűleg Attila egyik földvárának maradványai. A település mellett vezetett a híres római hadiút, a Via Magna, amely összekötötte Budát az Adriai-tengerrel és a környékén talált leletek alapján ebben az időben is lakott volt a terület.

Az 1091-ben Biharba betört kunokat Kapolcs vezér irányította, akit a mai település környékén győzött le és ölt meg I. László király. Ebben az időben az volt a szokás, hogy a legyőzötteket letelepítették, ők pedig a falvukat vezérük után nevezték el, így lett a település Kapolcs.

A község nevével először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levélben találkozhatunk, ahol Kapulchként említik a falut. A későbbi írásokban királyi kamarások, hercegi tálalók, királyi jobbágyok lakhelyeként említik a települést, akkor Copulcho, Kopulch, vagy Capulch formában. Kapolcs néven először egy 1640-ben kelt dokumentumban említik, véglegesen azonban csak 1846-ban lesz ez a község neve.

A XIX. században a falu igen fejlett iparral rendelkezett, a helyi fazekasok, serfőzők, gombkötők, vargák, szabók és egyéb kézművesek messze földön híresek voltak. A kapolcsi iparágazatok közül a legjelentősebb azonban a malomipar volt. Az itt folyó Eger-patak mentén több lapátkerekes és vízturbinás malom is működött, amelyek legtöbbje tulajdonosáról, vagy annak valamelyik rokonáról kapta a nevét (Szaller-vízimalom, Ilona-malom), de volt olyan is, amelynek elnevezése egy-egy tulajdonságából adódott (Csúcsos-malom, Rossz-malom).

Az államosítás hatására azonban a malmokat bezárták, vagy hagyták tönkremenni, később az Eger-patak vize is elapadt. Mára szerencsére sikerült a patakot megmenteni és 2000-ben befejeződtek a már-már Kapolcs jelképévé váló Szaller-vízimalom újjáépítésének munkálatai is.

Az 1989-ben megalakult Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletnek köszönhetően indult útjára a ma már országszerte ismert, Kapolcs községet a köztudatba emelő rendezvénysorozat, a Művészetek Völgye fesztivál.