funiQ logo

Kézdivásárhely (Târgu Secuiesc)

Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja.

Hangulatos kisváros a Feketeügy folyó völgyében. Magyar város, mely őrzi székelységét, 20 ezer lakosának 91%-a magyar. A város területén római katonai tábor volt, amely az Ojtozi-szorost vigyázta. A Kézdi előtag utal az itteni székelyek XI. századi lakóhelyére, a mai Százkézdre.

Kézdivásárhelyt 1407-ben említik először, Zsigmond király 1427-ben nyilvánította vásáros hellyé, ekkor még Torjavására néven. A városnak a középkorban jelentős céhes ipara volt. Különlegessége, hogy a főteret, az egykori piacteret övező házak kapui mind egy-egy utcának a végei, amelyet udvartérnek neveztek el. 73 ilyen udvartér utca található ma is a városban. Kézdivásárhelyt nevezik a céhek, a vargák és az udvarterek városának is, Orbán Balázs pedig Háromszék Párizsának hívta a kisvárost.

főtér
Főtér Fotó: funiQ

Túraajánlatok

Látnivalók

Udvarterek

Kézdivásárhely a hosszúkás, trapéz alakú vásártér körül létesült. Az első telepeseknek e vásártér négy oldalán osztottak, azonos nagyságú, keskeny telkeket. Vásárok alkalmával így áruikat közvetlenül kitehették a házuk, műhelyük elé, a piacra. Napjainkig fennmaradtak a főteret gyűrűként körülvevő szalagtelkek, úgynevezett udvarterek, amelyek meghatározzák a város egyéniségét. Ezek többsége a térről indul, de később kialakult egy külső, szabálytalanabb szerkezetű gyűrű is. Az udvarterek keskeny, 2-4 m széles sikátorok, hosszuk nagyon változó, 25-180 m között alakul. A kézműves lakosság életformája és székely örökségi törvény magyarázhatja az udvarterek létrejöttét. Az apai telek egyenlőképpen oszlott a gyermekek között. A családok így a szűk telek hosszában kezdtek terjeszkedni. Erre utalhat az egyes családokról elnevezett udvarterek keletkezése, pl. Jancsók, Csiszárok, Baloghok, Kovácsok, Ráczok, Szőcsök udvartere. 1851-et követően, mikor a székely örökségi törvény érvényét veszítette, más is bekerülhetett az udvartér közösségébe, így elnevezésüket fokozatosan számozással váltották fel. Ma 73-assal zárul az udvarterek sora.

egy udvartér
Egy udvartér Fotó: funiQ

Gábor Áron szobor

A székely ezermester Gábor Áron az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje volt, aki a kökösi csatamezőn vesztette életét. Gábor Áron maga öntötte az ágyukat, melyek a forradalom alatt sok szolgálatot tettek. Az ő vezetése alatt Kézdivásárhelyen jelentős hadianyaggyártás folyt. A székely ágyúöntő teljes erejével, minden tudásával és képességével igyekezett segíteni a magyar szabadságharc ügyét.

Gábor Áron szobor
Gábor Áron szobor Fotó: funiQ

Vigadó Művelődési Ház

A főtér nyugati oldalán áll az 1903-1904-ben épült egykori Vigadó Szálló, amely ma művelődési ház. Az impozáns épület főhomlokzata síkjából timpanonos lezárású központi rizalit emelkedik ki, amelynek központi tengelyét az 1902-es évszámos városi címer ékesíti. Négyszáz férőhelyes színházterme és százötven személyt befogadó gyűlésterme van. 

Vigadó - művelődési ház
Vigadó - művelődési ház Fotó: funiQ
  • Vigadó - művelődési ház - felirat
    Vigadó - művelődési ház - felirat Fotó: funiQ
  • Vigadó - művelődési ház, színházterem
    Vigadó - művelődési ház, színházterem Fotó: funiQ

Polgármesteri hivatal

A főtér északi során található a mai polgármesteri hivatal szecessziós, kétemeletes épülete, mely 1907-ben eredetileg takarékpénztárnak épült. A városháza homlokzatán a Kisegítő Takarékpénztár Részvénytársaság felirat található, ami alatt a Merkur-fej, a kereskedelem jelképe díszeleg. A tér egyik legnagyobb és legfontosabb épülete.

takarékpénztár volt épülete, városháza - felirat
Takarékpénztár volt épülete, városháza - felirat Fotó: funiQ

Incze László Céhtörténeti Múzeum

Kézdivásárhely főterének legrégebbi épülete egykoron Városháza volt, ma a Céhtörténeti Múzeum kiállításainak ad otthont. A népművészet és helytörténet iránt érdeklődő valódi kincseket csodálhat meg a hagyományos mesterségek remekeiből berendezett és a fazekasok, csizmadiák, cipészek, tímárok, lakatosok, mézeskalácsosok, kalaposok, szabók szerszámait, műhelyberendezéseit bemutató állandó kiállításon. Gábor Áron híres ágyújának másolata is itt áll, melyet kézdivásárhelyi mesterek készítettek 1971-ben, miután az eredeti ágyút Bukarestbe szállították. A múzeumban egy másik különleges gyűjtemény is sok látogató kedvence: Erdély és Csángóföld valamennyi tájegységének népviseletébe öltöztetett Zsuzsi és Andris babagyűjtemény.

Incze László Céhtörténeti Múzeum - udvar, hintók
Incze László Céhtörténeti Múzeum - udvar, hintók Fotó: funiQ

Hahn Jakab faház

Kézdivásárhely jellegzetes stílusát idéző műemlékház, a Hahn Jakab faház 1817-ben épült. Tulajdonosa, a temesvári sváb származású cukrászmester a különleges mézespogácsát honosította meg a városban. A népi jellegű faházakból sok elpusztult vagy gyökeresen átalakítódott.

Hahn Jakab cukrászmester háza
Hahn Jakab cukrászmester háza Fotó: funiQ

Református templom

Késő reneszánsz, barokk és klasszicista jegyeket őrző főtéri református templom, 1770 és 1783 között épült a középkori templom helyén. 1834-ben a nagy tűzvészben leégett. Újjáépítése 1838-re fejeződött be. Ma Délkelet-Erdély egyik legnagyobb temploma. Orgonáját a híres orgonakészítő, Kolonics István építette 1861-ben.

református templom
Református templom Fotó: funiQ
  • református templom
    Református templom Fotó: funiQ
  • református templom
    Református templom Fotó: funiQ

Kantai Szentháromság temploma

A neobarokk ízlésű kantai Szentháromság római katolikus templom 1727-ben épült. A plébánia már 1722-ben létezett. A templom oltárképe a Szűzanya megkoronázását ábrázolja. Nagyharangját Egerben öntötték 1771-ben.

Márton Áron püspök szobra

Márton Áron püspök jellemét nagy idők sorsfordító viharai formálták, és tették próbára. Az érettségi padból kivitték a doberdói harctérre, átélte az ezeréves keresztény magyar állam szétdarabolását, megélte a II. világháború borzalmait és az erőszakos román kommunista rendszer tombolását. Végigjárta a legendás bérmakörutakat, majd a börtönök megalázó nyomorúságát. Részt vett az egyháztörténelmet új irányba fordító II. Vatikáni Zsinaton. Márton Áron püspökről a polgármesteri hivatal jobb oldalán található teret nevezték el, amelyet 2004 óta egészalakos szobra is díszít. A szobrot Vetró B. András, kézdivásárhelyi szobrászművész tervezte, és Marosvásárhelyen, Balogh József öntödéjében készült. A szobor egy korábbi változata a kézdivásárhelyi kantai római katolikus templom előterében található.

Márton Áron szobra
Márton Áron szobra Fotó: funiQ

Turóczi Mózes emlékház

Turóczi Mózes (más írásmódok szerint Turóczy vagy Túróczi) öntőmester a legendás székely szabadságharcos, Gábor Áron segédje volt. Ágyúöntő műhelye a Kézdivásárhely főterétől dél-nyugatra, a mai Petőfi utca és a róla elnevezett kis utca között volt, a ma is meglévő háza mögött. Gábor Áron 70 darab ágyújából összesen 64 darabot öntöttek itt 1849 januárja és júniusa között. A Turóczi-házon két emléktábla is emlékeztet az ágyúöntőre. A mester születésének, illetve halálának évfordulója alkalmából a háza előtt, a mellszobránál emlékeznek meg róla.

Turóczi Mózes mellszobra

A szobrot Vetró B. András, kézdivásárhelyi szobrászművész készítette, amelyet 1993. november 8-án lepleztek le Magyarország akkori külügyminisztere, Dr. Jeszenszky Géza jelenlétében, akit távoli családi kapcsolatok fűznek a Turóczi családhoz. Turóczi Mózes életéről nem maradt fenn sok feljegyzés, azt lehet tudni róla, hogy kétszer nősült, először a híres családból származó Jancsó Karolina, második felesége pedig Szőcs Ilka volt.

Nagy Mózes Elméleti Líceum

A szeretet és a nevelés szentjéről, Nagy Mózesről elnevezett kantai elméleti líceumot, Kovászna megye legrégebbi oktatási intézményét, 1680-ban alapította a ferences rendi szerzetes. 1990-ben hivatalosan is felkerült az alapító neve az iskola homlokzatára. A modern elméleti középiskolát közel kilencszáz tanuló és oktató tölti be élettel és munkával.

Nagy Mózes Elméleti Líceum
Nagy Mózes Elméleti Líceum Fotó: funiQ

Molnár Józsiás park

Molnár Józsiás és neje, Gaál Emília végrendeletükben a tulajdonukban levő területet sétatér és park létesítésére adományozták a városnak. Itt található család kriptája is. A parkban évente dísznövény- kiállítást és -vásárt illetve gyermeknapot tartanak.

Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

Kézdivásárhely első könyvtárát, a Kaszinó Könyvtárat 1842. december 25-én alapították, a két magvetője Széchényi István és Wesselényi Miklós volt. 1998-ban az intézmény felvette a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár nevet.

Katonanevelde

Kézdivásárhely ka­to­na­vá­ros volt. A vá­ro­s egyik fon­tos mű­em­lé­ke a ré­gi Vas­út ut­ca sar­kán lévő egy­ko­ri Szé­kely Katonanevelde. A neo­klasszi­cis­ta stí­lu­sú épü­let még mai ér­te­lem­ben is im­po­záns­nak mond­ha­tó. A két ha­tal­mas tim­pa­non, amely a hom­lok­zat középső fe­lét zár­ja köz­re, a Katonanevelde ismer­te­tő­jegyévé vált. Ez a hom­lok­zat évszá­zad­ok óta me­red a kézdivásárhelyi ut­cá­ra, és sok olyan ese­ményt kí­sért vé­gig, amely­nek ke­vés élő ta­nú­ja van. A kézdivásárhelyi katonanevelde aty­ja bá­ró Purczell Já­nos volt, a má­so­dik gya­log­ez­red had­na­gya, aki 1811-ben in­dít­vá­nyoz­ta az építkezés meg­kez­dé­sét. Az épü­le­tet nagy ün­nep­ség­gel nyi­tot­ták meg 1823-ban. Az in­té­ze­tet 115 ta­nu­ló­ra ren­dez­ték be, „test-gya­kor­ló” in­té­zet­tel, uszo­dá­val. Je­len­leg az épü­let re­ha­bi­li­tá­ci­ó­já­ra van szük­ség.

Sportcsarnok

Az ország egyik legszínvonalasabb sportcsarnoka 2007-ben épült. Azóta temérdek országos és nemzetközi versenynek adott és ad helyet. Évente sportgálákat szerveznek itt.

Bodó Csaba - Összetartás, fametszet
Bodó Csaba - Összetartás, fametszet Fotó: funiQ